MSZOE: későn kezdik a szakképzést

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) kezdeményezi, hogy az iskolai rendszerű szakképzésbe legkorábban, abban az évben kapcsolódhat be a tanuló, amelyben betölti a tizennegyedik életévét.

1998. szeptember 1-jétől a szakképzésben részt vevő iskolákban folyó oktatást szét kellett választani általános műveltséget megalapozó szakaszra és a szakképesítésre felkészítő pedagógiai szakaszra. A szakképzésbe való bekapcsolódás idejét tizennégy évről tizenhat évre emelték, hogy a szakiskolai tanulókat a kilenc-tizedik évfolyamokon felkészítsék az alapműveltségi vizsgára, ám az alapműveltségi vizsgát azóta sem vezették be - áll a közleményben.

"A középiskolai szinten továbbtanulni képtelen fiatalokat szakiskolákba zsúfolta az oktatáspolitika, ahol tömeges lett a buktatás, és gyakorlattá vált a nehezebben kezelhető tanulók eltávolítása. Az oktatásirányítás nem vette figyelembe, hogy az általános iskolába járó tanulók egy részének elege van a tanulási kudarcokból, és a nyolcadik évfolyam befejezése után szakmát akarnak tanulni, munkába akarnak állni, pénzt akarnak keresni.
2006-ban törölték a törvényből az alapműveltségi vizsgát, ezzel megszűnt az általános műveltséget megalapozó szakasz és a szakképesítésre felkészítő pedagógiai szakasz szétválasztásának oka, tehát nincs akadálya annak, hogy a szakiskolában a szakmai vizsgára való felkészítés a kilencedik évfolyamtól kezdődjön."

A tanulók és a szülők mellet a szakképző iskolák és az iskolafenntartó önkormányzatok is támogatják az MSZOE javaslatát. Rajtuk túl a szervezet az oktatásirányító szervek képviselőire, a gazdaság szereplőire, szociológusokra és pszichológusokra is hivatkozik, amikor azt javasolja: korábban kezdjék el a szakképesítésre való felkészítést.

Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke, Szűcs György egyetért a MSZOE kezdeményezésével, ám a tizennégy éves korhatárt alacsonynak tartja. „A gyerekek az általános iskolákból eltérő tudással jönnek ki. Ha tizenöt évesen kezdik el a szakmunkásképzést, marad idő egy alapozó, felzárkóztató tanévre– így a középiskola második-harmadik-negyedik osztályában nem csak lenne idő a szakmai alapok elsajátítására, de érettségit is szerezhetnének a diákok.” Szűcs György hozzáfűzte, a jelenlegi rendszerben a gyerekek hat-nyolc százaléka, évente hét-nyolcezer fiatal távozik úgy a közoktatásból, hogy nem szerez sem szakmunkás bizonyítványt, sem érettségit.

További problémát jelent, hogy sokan, miután otthagyják a közoktatást, különböző felnőttképzésekre jelentkeznek, ahol hat-kilenc hónap alatt szerezhetnek papírt még olyan szakmákról is, amelyet szakmunkásképzőben három évig tanulnának. „A kézügyességet igénylő szakmák esetében, mint amilyen az esztergályos, az asztalos vagy a fodrász, szükség van arra, hogy minél korábban elkezdjék tanulni a fiatalok” – mondta az [origo]-nak az IPOSZ elnöke.  "A gyakorlati képzés nem komoly fizikai vagy kényszermunka" - tette hozzá Szűcs György.

Az MSZOE levélben fordul Szűcs Erika Szociális és Munkaügyi miniszterhez és Arató Gergely OKM államtitkár felé, hogy támogassák a szülői szervezetek kezdeményezését. Amennyiben nem kapnak kedvező választ, aláírásgyűjtő ívet nyújtunk be hitelesítésre az Országos Választási Bizottsághoz Országos népi kezdeményezés tárgyában. 

Forrás: origo.hu