Pilisvörösvár adott otthont a 25. Jubileumi Nemzetközi Kőkonferenciának, ahol szombaton ismét megtelt a terem a hazai és határon túli kőfaragók, restaurátorok, iparosok és szakemberek lelkes közösségével. A rendezvény nemcsak a mesterség iránti elkötelezettségről szólt, hanem a szakma jövőjébe vetett hitről is – és arról, hogy a kő nem csupán építőanyag, hanem érték, hagyomány és kultúra.
Fotó: Juhász Melinda
A Himnusz közös eléneklése után Fetter Ádám, Pilisvörösvár polgármestere nyitotta meg az eseményt, majd Németh László, az IPOSZ elnöke és Molnár Sándor, a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületének elnöke köszöntötte a résztvevőket. Az államtitkári üdvözletet Szurmay János tolmácsolta, hiszen Vitályos Eszter – bár már negyedszer vállalta a fővédnökséget – ezúttal hivatalos elfoglaltság miatt nem lehetett jelen.
A délelőtti előadások között szó esett a szakképzés átalakulásáról, a mesterségek jövőjéről, a szakmai utánpótlás kérdéseiről és az iparágat érintő technológiai kihívásokról. Závogyán Magdolna államtitkár, Kovács J. Attila kamarai alelnök és Lukács József, az Országház nyugalmazott főépítésze is a pulpitusra lépett. Az előadásokból kiderült: a kézműves szakmák jövője azon is múlik, mennyire tudják megszólítani a fiatalokat és mennyire sikerül a hagyományokat a 21. századi technológiákkal ötvözni.
A szakmai blokkot látványos példák és nemzetközi kitekintések színesítették. A mészkő innovatív felhasználása, a köztéri műalkotások kortárs kérdései és a Marmomac 2025 veronai kiállítás előzetese egyaránt izgalmas témákat hozott a közönség elé. Balogh Attila, Török Ákos és Mathiasz Janina előadása különösen nagy érdeklődést váltott ki. Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, a Magyar Építész Kamara alelnöke gondolatébresztő előadásában a kőhöz fűződő kulturális és művészeti viszonyt bontotta ki – nem véletlen, hogy a konferencia egyik legemlékezetesebb felszólalása volt az övé.
A délután sem szűkölködött tartalomban: szó esett pályázati lehetőségekről, innovatív CNC gépekről, új belsőépítészeti trendekről, a terrazzo burkolatok reneszánszáról, és a kőfaragó mesterség családi hagyományairól is. A megszólalók között volt Büki Péter, Szilvási Bence, Hunyás Adrienn, Kiss Róbert és Hutvágner Zsófia is. Fogarasy Attila a konferenciák krónikásaként osztotta meg személyes visszatekintését, míg Dr. Szabó Attila a síremlékek és emlékezés filozófiai dimenzióit bontotta ki.
A jubileumhoz méltón a díjátadó ünnepség is kiemelt figyelmet kapott. Venesz László ezüstkoszorús, Erdős Zoltán aranykoszorús kitüntetése. Életműdíjat kapott Hordósi István, a Gránit Kft. alapítója, valamint Csanádi Gabriella kőrestaurátor.
Az ipartestület legmagasabb elismerését vehette át Kutas Kálmán és Madar Gyula, aranykoszorús mesterek, akik több évtizedes munkásságukkal váltak példává a szakmában. A díjakat Molnár Sándor ipartestületi elnök, Csapucha Tamás ipartestületi jegyző és Németh László, az IPOSZ elnöke adták át ünnepélyes keretek között.
A nap pódiumbeszélgetéssel zárult, ahol a résztvevők közösen idézték fel a budapesti Duna-parti Kőfaragó Fesztivál emlékeit, és beszélgettek a szakma előtt álló feladatokról. A kötetlen hangulatú beszélgetés méltó zárása volt egy tartalmas napnak, amely nemcsak visszatekintés volt a múltra, hanem iránymutatás is a jövő felé.
A 25. Jubileumi Nemzetközi Kőkonferencia méltó alkalom volt arra, hogy a szakma képviselői együtt ünnepeljenek, tanuljanak és gondolkodjanak a jövőről. A nap során elhangzott előadások, a díjazottak példamutató életútjai és a személyes találkozások megerősítették: a kőfaragás hagyománya élő és értékes, amely a múltból építkezve a jövőben is biztos alapokra támaszkodhat. A szervezők színvonalas munkájának köszönhetően a konferencia nemcsak ünnep volt, hanem valódi szakmai élmény is, amely hosszú időre hatással marad a résztvevők gondolkodásában és munkájában.