Hét éve küzd a Magyar Fényképész Ipartestület, hogy az okmányirodák fogadják el a hivatalos okmányokhoz azokat az igazolványképeket is, amelyeket szakfényképészek készítenek. Az unió egységes igazolványok bevezetését tervezi, s az első egyeztetés a jövő héten lesz Brüsszelben.
Padlóközeli helyzetbe kerültek a fényképész vállalkozások amiatt, mert a szakfényképészek által készített fotókat a hazai okmányirodák évek óta nem fogadják el – tájékoztatta a Magyar Hírlapot az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ).
Urbán Júlia, a Magyar Fényképész Ipartestület elnöke lapunknak elmondta: 2003 óta küzd a szervezet azért, hogy az okmányirodák fogadják el a jogosítványhoz, a személyi igazolványhoz és az útlevélhez azokat az igazolványképeket is, amelyeket a szakfényképészek készítenek. Ma ugyanis csak a mozgáskorlátozottak és a gyámság alatt lévők igazolványképeit készíthetik el, miközben az unió más országaiban nincs ilyen korlátozás.
A mostani kormánynál is kezdeményezni fogják a tilalom megszüntetését, ám előbb megvárják az uniós döntést. Az elnöknő elmondta, a Magyar–Német Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében a jövő héten Brüsszelben egyeztetnek az okmányokba kerülő fényképkészítés módjainak nemzetközi egységesítéséről. Az e célból létrehozott bizottság összegyűjti a tagországok gyakorlatát az EU-ban kialakítandó egységes szabályozáshoz, amelyet a magyar szakfényképészek is elfogadnak majd.
Kifejtette, a szakma számára az egyik legnagyobb érvágás éppen az igazolványkép-készítés elvétele volt, s ehhez jött még a gazdasági válság, a fizetőképes kereslet visszaesése, a közterhek növekedése, a túlzott adminisztráció, a tőkehiány, a finanszírozási gondok, a szakképzés, a tanulónevelés és sok-sok ismert gond. Mindez pedig gyakran műhelybezárást okozott, vagy afelé sodorta a vállalkozásokat.
Urbán Júlia tájékoztatása szerint a digitális technikára való átállás alapszinten tőkeigényes, 15-30 millió forintos beruházást igényel, s ezt a kisebb cégek nem tudják vállalni. Emellett megszűntek az itthoni beszerzési források, miután a Magyarországon működő márkaképviseletek – például a Kodak, az Agfa vagy a Konica – bezártak. Ezek a problémák is hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt időszakban az egy-öt embert foglalkoztató fényképész-vállalkozások elbocsátották alkalmazottaik harminc százalékát, húsz százalékuk pedig megszüntette tevékenységét.
A vállalkozások fogyatkozását mindenképp megállítaná, ha az unió számukra kedvező döntést hozna.
S a szakma tehetségeinek – a biztos háttér mellett – lehetőséget adna arra, hogy egyre több nemzetközi fotópályázaton indulhassanak nemcsak hír, esemény és riport, hanem különböző művészi kategóriákban is. Mint Urbán Júlia fogalmazott: „A miénk nem földhöz kötött szakma, sokszor helikopterről, terepről, hegyről kell fényképezni. S ha van lehetőség kiállításokat rendezni, akkor az nemcsak a szakma hírnevét öregbíti, hanem – részben a képek eladásával – a fényképésznek hosszú távon is lehetőséget ad a talpon maradásra.”
Forrás: magyarhirlap.hu