A magyar és a német kézművesek közötti kapcsolat szorosabbra fűzéséről tárgyalt az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) és az Észak-Rajna-Vesztfáliai Kézműipari Kamarák Szövetsége Budapesten.
A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Németh László, az IPOSZ elnöke hangsúlyozta: mindkét szövetség lehetőséget lát arra, hogy a duális képzés tapasztalatainak átadására közösen vegyen részt a szakmunkástanulók csereprogramját támogató Erasmus Plusz európai uniós programban.
Willy Hesse, az Észak-Rajna-Vesztfálai Kézműipari Kamarák Szövetsége elnöke kiemelte: a tartomány fiataljainak elhelyezkedésében, a pályakezdő szakmunkások alacsony munkanélküliségi mutatójában jelentős szerepet játszik a duális képzési rendszerük, a műhelyekben megszerezhető gyakorlati ismeretek elsajátítása.
Németh László elmondta, hogy a megbeszélésen áttekintették a kézműipar szabályozási környezetét. Figyelemre méltónak tartják azt a német gyakorlatot, hogy az úgynevezett zöldfordulatot jelentő lakossági beruházásoknál – például az energiatakarékossághoz vezető felújításoknál – a magánszemély adóvisszaigénylés formájában támogatást kap, illetve az ilyen munkáknál alacsony áfa-kulccsal dolgoznak a kivitelezők. Ez a gyakorlat nemcsak a beruházó családnak kedvező, hanem hozzájárul a gazdaság fehérítéséhez is - jegyezte meg az IPOSZ elnöke.
Reiner Nolten, az Észak-Rajna-Vesztfáliai Kézműipari Kamarák Szövetsége főügyvezetője arra hívta fel a figyelmet: már az általános iskolákban ismertetik a kézműipari szakmákat a pályaválasztás előtt álló tanulók szüleivel, és hangsúlyozzák, hogy a szakma megfelelő elsajátítása önálló vállalkozás lehetőségét is jelenti.
Majoros János, az IPOSZ alelnöke szerint, bár jelentős előrelépés történt a hazai duális képzés elterjesztésében, még mindig szükség lenne az iskolai politechnikai órákon a kézműves műhelyek látogatására, illetve a támogatási rendszer finomítására azért, hogy a kézművesek, a kisvállalkozások nagyobb arányban fogadjanak szakmunkástanulókat.
Forrás: MTI