Névtáblacsere: itt az Új Széchenyi Terv

Ezért a szombaton meghirdetni tervezett Új Széchenyi Terv gyakorlatilag ott folytatja, ahol Bajnaiék abbahagyták. Az egyetlen szépséghiba, hogy fél évig szüneteltették Orbánék a pályázatokat, pontosabban azóta nem indultak újak.

A leállítás után nehéz lesz az újrakezdés. Csak remélni lehet, hogy a soros elnökség idején nem kerül szégyenpadra Magyarország amiatt, hogy - ha időlegesen is, de - "bedugulnak" az uniós pályázatok.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) vitairatának tavaly augusztusi ismertetésekor közölte, hogy 1828,8 milliárd forint szabad forrás áll a kormány rendelkezésére. Ez a kijelentés közvetlenül az után történt, hogy Orbán Viktor kormányfő bejelentette: az uniós pályázatok felülvizsgálatával, illetve az egyes fejlesztési programok közötti átcsoportosítással ezermilliárdos többlettámogatáshoz juthatnak a hazai kis- és középvállalkozások.

Az uniós operatív programok közötti átjárás nem az egyes kormányok hatáskörébe tartozik, a változtatásokról előzetesen egyeztetni kell az Európai Bizottság illetékeseivel. Noha valós pénzmozgás nem történik a módosításoknál, csupán az egyik számláról leveszik, a másikra átteszik az egyes összegeket, de az engedélyhez szükséges tárgyalás hosszadalmas, és bonyolult folyamat, amely akár fél évig is eltarthat - jósolta lapunknak Varjú László, a Bajnai-kormány volt gazdasági államtitkára. Azt is mondta, hogy szerinte legfeljebb csupán 200-300 milliárd forint körüli lehet az ÚSZT keretében átcsoportosítható összeg, amelyet Brüsszel engedélyez majd.

Igaza lett a szocialista szakembernek, hiszen Fellegiék a pályázatok felülvizsgálatával, csupán néhány tízmilliárdnyi beruházást tudtak leállítani, ennyit "spóroltak", az engedélyezett átcsoportosítás pedig nem több 200 milliárdnál. Kállay László, a Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának vezetője szerint érdemi átcsoportosítást nem sikerült elérnie az Orbán-kormánynak. Mint mondta, a korábbi Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) tavaly tavasszal felhasználható összegével azonos az a "hozomány", amellyel az ÚSZT dolgozik majd. Ismeretei alapján nincs változás a téren sem, hogy mekkora a vissza nem térítendő összegek nagyságrendje, vagyis a támogatások szerkezete változatlan. A Gazdasági Operatív Programoknál például 76-77 százalékos, a Regionális Operatív Programoknál pedig teljes körű a vissza nem térítendő támogatások aránya. A szakember ezt nem tartja jónak, mivel a jó felhasználás esélye rendkívüli kockázatokat rejt magában.

Az ÚSZT elsősorban a kis- és középvállalkozások számára kínálhat új lehetőségeket - ígérte a programot még nyáron beharangozó kormányfő. A kiszivárgott információk szerint valóban lecsupaszítják a bürokratikus elemektől a rendszert és felgyorsítják azt.

Lehetőséghez jutnak azok a cégek, amelyek komplex fejlesztéseket terveznek, vagyis egyszerre kívánnak eszközöket venni, informatikai fejlesztéseket végrehajtani, képzésbe fogni, vagy új irányítási rendszereket bevezetni. A kormányzati ígéretek alapján mindegyik pályázati kiírás automatikus, gyorsított bírálatú lesz és a nyertesek a pályázat beadásától számított egy-két hónapon belül megköthetik a támogatási szerződéseket, majd pénzhez is juthatnak. Egyszerűsített innovációs pályázatok indulnak majd a kis- és középvállalkozások számára.

Varjú László üdvözölte az automatikus, gyorsított bírálatú pályázatok alkalmazását. Ezt a módszert már a Bajnai-kormány is eredménnyel alkalmazta 2009-ben. A Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztertől kapott 2010 december 15-én neki, Varjú Lászlónak küldött levélből kiderült, hogy valójában nem csak a felülvizsgálat céljából elővett pályázatokat, hanem valamennyit, beleértve a kiemelt nagy projekteket is leállították. Így tehát elmondható, hogy tavaly május óta állnak az uniós beruházások. A volt gazdasági államtitkár véleménye szerint az újraindítás csak nehézkes lehet, becslése alapján február vége előtt nem írnak ki pályázatokat, hiszen egyelőre csak pályázattervezetek vannak, döntés még semmiről nincs - emlékeztetett a szakember. Megjegyezte: reméli, nem kerül Magyarország abba a szégyenhelyzetbe, hogy épp a soros uniós elnökség évében zavarok támadnak a pályázatok kiírása körül. Varjú állítja: az Orbán-kormány eddig nem csinált mást, mint lecserélte a fedőlapot, amin ÚMFT helyett az ÚSZT rövidítés áll majd.

A kiszivárgott információk szerint egyébként lesznek majd újfajta kiírások is: megjelennek azok a pályázatok, amelyekben kombinálják a visszatérítendő (például hitel) és a vissza nem térítendő támogatásokat. Ezeknél a konstrukcióknál a kis- és középvállalkozások az önrész előteremtéséhez szintén kaphatnak segítséget. Azon cégeknek sem kell sokat várniuk, amelyek telephelyfejlesztéshez, komolyabb innovációs projektekhez, szálláshely-fejlesztéshez várnak vissza nem térítendő támogatást. A pályázni szándékozóknak a legtöbb kiírásnál kötelezettséget kell majd vállalniuk meglévő foglalkoztatottaik megtartására, illetve bizonyos új munkahelyek teremtésére. Ám nem csak kötelezettségként jelenik meg a munkahelyteremtés. Lesznek olyan új kiírások, amelyek keretében munkahelyteremtésre kapnak pénzt (vissza nem térítendő bértámogatást) az "arra érdemes" vállalkozások.

Hogy ki lesz érdemes a jövőben és mire, arról egyelőre nem szól a fáma. Egy magát megnevezni nem kívánó szakember visszaidézte lapunknak az első Széchenyi Terv időszakát, amikor bizony kaptak olyanok is támogatást, akik nem valódi versenyképességük, hanem úgymond "megbízhatóságuk" alapján váltak jogosulttá. Nyílt például a főváros belső kerületében olyan új vendéglő, amelyet konkurensek vettek körül. A régiek esélyei természetesen alaposan megcsappantak a versenyben az új, vissza nem térítendő hitellel megtámogatott vetélytárs megjelenésével.

Mit vár a kormány napokban startoló új programjától?

Kállay László, Corvinus Egyetem: Érdemi átcsoportosítást nem sikerült elérnie az Orbán-kormánynak Brüsszelben az uniós programokra fordítható pénzeknél. Vagyis felhasználható keretként marad a korábbi Új Magyarország Fejlesztési Terv. Ráadásul változatlan a vissza nem térítendő támogatások magas aránya is, úgyhogy szerkezeti változást sem látok.

Szűcs György, az Iposz elnöke: A mi adataink szerint körülbelül 260-300 ezer ember már külföldön dolgozik. Ha a munkahelyteremtésben nem lesz gyors változás a Széchenyi Fejlesztési Terv kapcsán, akkor 15-30 százalékkal is megugorhat a munkavállalók kivándorlása, míg itthon óriási erőfeszítéseket teszünk a foglalkoztatás bővítésére. Gyorsan kell cselekedni.

Varjú László volt gazdasági államtitkár: Nálunk 2009-ben már beváltak az automatikus és gyorsított eljárású pályázatok. Örülök, hogy az Orbán-kormány is alkalmazza ezt a módszert. Mivel azonban tavaly teljesen leállt az uniós pályázati rendszer, attól tartok, csak nehezen indul be az idén a folyamat. Remélem, hogy a soros elnökség idején nem kell majd emiatt is szégyenkeznünk.