Padlón a hazai kicsik

A szakemberek szerint a hazai munkavállalók kétharmadát foglalkoztató kkv-szektor jelenleg a csőd szélén egyensúlyoz. Ha a kormány nem segíti ki a magyar kis- és középvállalkozásokat, akkor olyan csődhullám indulhat be a közeljövőben, amely beláthatatlan társadalmi és gazdasági következményekkel járhat.

Károlyi Gyula, az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) alelnöke szerint az idén eddig harmincezer kisvállalkozás szűnt meg. Az Iposz tárgyalásokat folytat a hatóságokkal arról, hogy ne a bírságolásra helyezzék a hangsúlyt, hanem a megelőzésre, a tájékoztatásra, s hagyják élni a törvényesen működő hazai vállalkozásokat. Egy jól fejlődő piac mellett ugyanis még kifizethető volt néhány százezer forintnyi bírság, de a mostani válságos időszakban ezzel padlóra küldhetik azokat a vállalkozásokat, amelyek egyébként nem bocsátanák el dolgozóikat. Hasonlóképpen nagyobb együttérzéssel kellene a bankoknak is hozzáállniuk a vállalkozások gondjaihoz. Jelenleg ugyanis jóval egyszerűbb százmillió forintos kölcsönhöz hozzájutni, mint egy ötmillióshoz.

A magyarországi helyzettel ellentétben a legutóbbi német, francia és brit felmérések szerint a kontinens nyugati felén meglepően jól teljesítenek a kis- és középvállalkozások. Jelentőségük a foglalkoztatásban azonban még inkább felértékelődik olyan időszakban, amikor a nagyvállalatok kitelepítik gyártókapacitásaikat a világ más részeibe, olcsóbb munkaerőt keresve.

A kkv-k jelentős része olyan családi vállalkozás, amelynek se elég kapacitása, pénze és szándéka nincs meg ahhoz, hogy túlnőjön a saját keretein. Ezek a kis cégek viszont a világon mindenütt a stabilitás alapkövei. A nyugati kormányok kötelezték az állami intézményeket a kifizetések felgyorsítására, a bankokat pedig arra, hogy nyújtsanak hiteleket ennek a szektornak, garanciákkal és adókedvezményekkel segítve a túlélést.

A belgák, a franciák és az olaszok országos közvetítői hálózatot is kialakítottak, amely ellenőrzi a pénzintézeteket, és képviselőinek joga van fellépni a bankok ellen, ha csődbe akarnak juttatni életképes vállalkozásokat a hitelek megtagadásával, vagy teljesíthetetlen feltételekkel.

A statisztikai adatok alapján az 1975 után alapított európai cégek közül mindössze három került be azóta a világon az ötszáz legnagyobb vállalatot felsoroló listába, míg az amerikaiak közül 25, a feltörekvő országokból pedig 21 gazdagította a rangsort. Az európai kormányoknak tehát minden okuk megvan arra, hogy támogassák a kis- és középvállalkozásokat.

Forrás: tozsdeforum.hu