Drasztikusan megemelkedett tavasszal a Széchenyi-kártyáért folyamodó cégek száma: kell a pénz a túléléshez. Sokan arról panaszkodnak, hogy még ha egy kisvállalkozó be is mer térni hitelért a bankba, meghallva a feltételeket, azonnal kifordul onnan. A bankok viszont a cégek nehéz helyzetének megoldására kidolgozott konstrukcióikat sorolják.
Az elmúlt hónapok kifejezetten a mikro-, kis- és középvállalkozásokra szabott válságkezelő intézkedései ellenére korántsem könnyű feladat talpon maradni egy átmeneti fizetési problémákkal küzdő, ingatlan- vagy jelentősebb betétállománnyal nem rendelkező kis cégnek. Egy érdek-képviseleti vezető szerint a mostani helyzet olyan, mint az éhínség: eleinte nem látszik, mekkora baj fenyeget, de ha rövid időn belül nem érkezik segítség, a tartalékok teljesen kimerülnek.
A kis- és középvállalati ügyfelek leginkább arra panaszkodnak a pénzügyi felügyeletnél, hogy a banki kockázatok megnövekedése miatt a bankok már nem elégszenek meg a korábban biztosítékként adott jelzáloggal, hanem további fedezetet kérnek. Mivel a cégnek általában már nincs több megterhelhető ingatlanja, gyakran a tulajdonosok magántulajdonú épületeit is bevonják az ingatlanfedezet körébe - mondta Binder István, a PSZÁF szóvivője. A másik panasz a Széchenyi-kártya hitelkeretének megújításakor jelentkezik, amikor a bankok a korábbinál szigorúbb feltételeket szabnak.
Ezzel együtt is az utóbbi hitel a kisvállalkozások egyik legfontosabb mentsvára. Márciusban és áprilisban 35-40 százalékkal nőtt a Széchenyi-kártyát igénylők száma. Korábban jellemzően havi 1800-2000 cégvezető szeretett volna hozzájutni a kártyával járó kedvezményes hitelhez, de az elmúlt időszakban ez a szám 3000 fölé nőtt. Az ugrást egyértelműen a likviditáshiány okozza. A vállalkozások a rövid lejáratú források felé fordultak, nem hosszabb távú beruházásokban gondolkodnak. A túléléshez kell a pénz - mondja Krisán László, Széchényi-kártyát koordináló KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója. Az egy plusz egy évre, legfeljebb 25 millió forintig felvehető forgóeszközhitelhez nem kell ingatlanfedezet, és - az állami kamattámogatás révén a piacon a legalacsonyabbnak számító - 12-14 százalékos kamattal érhető el. Korábban ötből egy igénylést utasítottak el a bankok, és ez az arány most sem több 25 százaléknál. - Azért nem emelkedik lényegesen ez a szám, mert az igényléseket felvevő helyi kamaráknál, illetve a VOSZ irodáiban egy elemzést készítenek az igénylőről, a bankok így reális képet kaphatnak arról, képes-e fizetni a részleteket. Ha igen, 2-3 héten belül felvehető a hitel - mondja Krisán.
- A mikrohitelezés mind az agrárágazatban, mind az iparban aránylag jól működik, ám a rendelkezésre álló pénz nagyon kevés, és a szükségtelenül részletes szabályok gúzsba kötik a kis cégeket - véli Géresi József, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) alelnöke. - Egyes konstrukciók meghatározzák például, hogy az igénylő legfeljebb kilenc embert foglalkoztató vállalkozás lehet, holott egy tíz vagy tizenegy alkalmazottnak munkát adó vállalkozónak ugyanúgy szüksége lehet a hitelre. Nem statisztikai alapon kellene határvonalat húzni, hanem aszerint: egy cégnek gazdasági helyzete, finanszírozási nehézségei miatt valóban szüksége van-e a forrásra - teszi hozzá.
A szervezetnek országszerte 256 ipartestület a tagja, és a visszajelzések alapján vidéken és a fővárosban egyaránt az a legnagyobb probléma, hogy a bankok hosszas elbírálás után, magas állampapír-, bankbetét-állományt vagy a felvenni szándékozott összeget 150-200 százalékkal meghaladó ingatlanfedezetet kérve, 17-20 százalékos kamatra adnak pénzt. - Ha a kis magyar cégeknek lenne ekkora tartalékuk, nem folyamodnának hitelért. A legtöbben be sem mennek a bankokba, mert tisztában vannak a számukra teljesíthetetlen, nem mellesleg hatalmas adminisztrációt igénylő feltételekkel. Ha mégis, kifordulnak a fiókból, amikor meghallják a fedezetigényt vagy a hitelt terhelő kamatszintet - mondja Géresi József. Az Iposz több bankkal is tárgyal arról: cserébe a valamelyest alacsonyabb kamatokért vállalnák, hogy a pénzintézeteknél több kisvállalkozás vesz fel hitelt. A szervezet a MiFiN Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-vel pedig már megegyezett arról, hogy a mikrohitel a helyi Iposzokban is felvehető.
- Nagy bajban leszünk, ha a külföldről felvett állami hitelek nem landolnak minél előbb a gazdaságban. Egy jó döntés csak akkor ér valamit, ha a végrehajtás is hatékony. Magyarországon megtörténtek a szükséges lépések, a kisiparosok mégsem jutnak pénzhez - teszi hozzá az Iposz alelnöke.
Forrás: Népszabadság Online - kivonat