Pénzhiányos kisvállalkozások

Budapest (tt) - Az Ipartestületek Országos Szövetsége nagy reményeket fűzött az uniós pályázati lehetőségekhez, amelyekkel csökkenteni lehetett volna a kis- és középvállalkozások forráshiányát. „Csakhogy nem olyan szép a menyasszony”.

Az Iposz kezdettől fogva nagy figyelemmel kísérte, hogy az uniós és hazai források pályázati úton milyen módon kerülnek a családi és mikrovállalkozásokhoz. A korábbi reménykedéssel szemben ma már sajnálattal állapítják meg, bár az ígéretek bőségesek, a lehetőségek egyre szűkösebbek. Kassai Róbert alelnök véleménye szerint ennek fő oka a pályázati kiírások és azok elbírálásának indokolat1anul komplikált rendszere. Az Iposz 13 pontban foglalta össze jobbító szándékát és szakmai javaslatait. Többek között szeretnék, hogy a pályázatokat az interneten is be lehessen adni. Jelszóval lehessen követni a pályázat elbírálásának menetét és legyen hozzáférhető a bírálati jegyzőkönyv. Az Iposz lényegesnek tartja a rövidebb kifizetési határidőket és azt, hogy a támogatás költségei között legyenek elszámolhatók a pályázat elkészítésének, valamint monitoring tevékenységének költségei. Nyíljon lehetőség részteljesítések elszámolására is, és könnyíteni kell az áfa-finanszírozáson.

Nagyon sok esetben az időhiány, illetve az időjárási körülmények miatt meg kell kezdeni egy beruházást, de a megkezdett beruházás eddig kizáró ok volt, az ipartestület szerint ezen is változtatni kell. Az állami szervezetek is dolgozzanak szorosabb határidőkkel. A megkövetelt garancia és biztosítékok kérdésének teljes áttekintését kérik. A legkisebb vállalkozások részéről is legyenek elérhető pályázati kiírások. Sajnálattal állapították meg, hogy az újonnan kiírt pályázatoknál igen körültekintő módon kirekesztették a családi és mikrovállalkozásokat, hiszen részükről az évi 8-15 százalékos árbevétel-növekedés nem teljesíthető. Kassai Róbert hozzátette, a humánerőforrás fejlesztésére, támogatására - kiírt pályázatok szerint a minimálisan megpályázható támogatás egymillió forint. Ha például egy oktatás százezer forintba kerül, ezt csak minimum húsz alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás tudja igénybe venni. Tíz ember beiskolázása egymillió forint, de a másik tíznek „otthon” kell maradnia, hogy a munkát is elvégezzék. A mikrovállalkozások maximum öten vannak, de a képzés nekik sem ártana. Az Iposz javaslatait a kormányzat mellett az uniós kézműves-, kis- és középvállalkozói szövetségen keresztül az Európai Unió illetékeseinek is eljuttatták. Felvetéseikkel szeretnék elérni, hogy egyértelmű legyen, mi a kötelező EU-s előírás, s melyek a hazai kompetenciába tartozó feltételek.

Forrás: NAPLÓ