Rengeteg a kétség: épp a célját nem érné el az adócsomag?

Az elsősorban a hazai piacra termelő, és az alacsonyabb jövedelműeket foglalkoztató kkv-szektor nagy része némi profitnövekedésen kívül ugyanis nem sokat nyer a programon. A javaslat a legtöbb ágazatban, sem a beruházásokat, sem a bérkiáramlást nem ösztönzi, sőt a kifehéredés következtében számos cég akár leépítésekre is kényszerülhet.

A hazai munkaerő több mint 60 százalékát foglalkoztató és leginkább itthon értékesítő kis és középvállalkozói szektor ugyan némileg nagyobb profitot realizálhatna a csomag bevezetése után, ám abszolút kétséges, hogy a vállalatok többségének lesz e lehetősége a forgalombővítésre, az újabb beruházásokra, vagy a munkahelyteremtésre.

A kormány nem számolt a környezettel

Közgazdasági alapvetés, hogy fizetőképes kereslet nélkül egy vállalkozás sem tudja bővíteni forgalmát. A jelenlegi gazdasági környezet hazánkban a kereslet szempontjából elég kedvezőtlen. A mostani alacsony növekedés mellett, a lakosság megélhetési költségei folyamatosan nőnek, legfőképp az energia és élelmiszerárak megugrása miatt.

A lakossági megtakarítások aránya gyakorlatilag a nulla felé konvergál, a globális pénzpiaci válság következtében pedig a hitelfelvétel jelenlegi szintje sem lesz hosszú távon tartható. Az állami beruházások növekedésére nem igen számíthatnak a vállalatok, hiszen a kormány kezét szigorúan köti az unió által támasztott konvergenciaprogram.

A borús helyzetre rátesz még egy lapáttal, hogy igen nehéz gazdasági körülmények látszanak körvonalazódni Európában. Emiatt még a legfőbb külpiacokról sem számíthatnak érdemileg több megrendelésre a cégek.

A nagyvállalkozókat tömörítő érdekképviseletekhez hasonlóan a kkv-szektor képviselői sem elégedettek a kormány új adócsomagjával. Ám ezek elsősorban nem a kiadások érdemi csökkentését kérik számon, hanem azt, hogy a kormánynak gyakorlatilag semmilyen elképzelése nincs arra nézve, hogy milyen eszközökkel érje el a gazdaság felpörgését. 

"A kisebb vállalatokat érintő jelenlegi csődhullám és a kkv-szektorban tapasztalható rossz fizetési morál mellett az adócsökkentés önmagában kevés ahhoz, hogy segítsen a helyzeten" - mondta a Hírszerzőnek Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke.

Szűcs szerint a program nem gyógyír az olyan általános jelenségek ellen, mint például a lánctartozás, legfeljebb nagyobb esélyt ad arra, hogy a cégek növeljék fizetőképességüket. Ugyanakkor a bevételi oldalon jelentkező többletet "fölfalhatja" az infláció. Ezt a jelenséget egyébként már tapasztalhatjuk például a sütőiparban, ahol a növekvő energiaárak miatt kényszerülnek emelésre a vállalkozók.

Szűcs a recesszióközeli európai környezettel kapcsolatban hozzáfűzte, hogy sokkal szerencsésebb lett volna már az év első felében kihirdetni a programot, hiszen az elvesztegetett idő a mozgástér szűkülésével jár.

Valóban munkára ösztönöz?

Kétséges, hogy az elsősorban a kifehérítésre és az adómorál javulására fókuszáló új adó- és járulékcsomag képes lesz növelni a munkában lévők számát. Mind munkáltatói, mind munkavállalói oldalon egyetértés mutatkozik abban, hogy az eddig feketén dolgozók inkább többletfoglalkoztatást generáltak az alacsonyabb bérköltségek miatt.

Amennyiben az illegális foglalkoztatást visszaszorítják, a vállalkozók inkább a leépítés mellett fognak dönteni, hiszen még a kevesebb bérteher is többletkiadást jelent számukra.

Az adórendszer terítéken lévő ésszerűsítése pedig szintén foglalkoztatási problémákat generálhat. Azzal ugyanis, hogy a cégek egyszerűbben intézhetik adóügyeiket, könyvelők, adótanácsadók ezreinek munkája válhat feleslegessé.

"Az újabb megrendelések és beruházások nélkül nem lehet elképzelni foglalkoztatásbővülést" - értékelte a helyzetet az IPOSZ elnöke. "A jelenlegi nehéz helyzetben az uniós pénzek jelentenék talán az egyetlen pillért a gazdaság élénküléséhez, ám mostanáig senki nem tudja, hogy a már kiosztott pénzek milyen hatást gyakorolnak a későbbiekben" - folytatta Szűcs.

"Ami pedig az állami kiadások csökkenését illeti" - tette hozzá az elnök - "az 'árnyékgazdaság' kifehéredése során egyre több és több vállalkozás nyúlhat az áfa- visszaigénylés eszközéhez, amely újabb pluszterhet hozhat a központi költségvetésnek".

Csak a magasabb jövedelműek járnának jól?

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szintén úgy látja, hogy az adócsomag sem a növekedést, sem a foglalkoztatás bővülését nem garantálja.

"A bérterhek csökkentése leginkább a vállalkozások jövedelmezőségét segíti elő, mert a költségszerkezeten javít" - mondta az elnök. Ugyanakkor szerinte a nagyobb keresletet a foglalkoztatás bővüléséhez sem járul hozzá egyértelműen, legfeljebb egyes ágazatokban.

Pataky szerint a kkv-k számára létfontosságú belső piac megélénküléséhez viszont magasabb nettó bérek kellenének, ám a vállalkozóktól - értelemszerűen - nem várható, hogy ezért az ötletért lelkesedjenek.  Az elnök kiemelte, hogy az egészségügyi járulék csökkentése jobb bértárgyalási pozícióba hozná a szakszervezeteket, viszont a természetbeni juttatások megadóztatása akár olyan kedvezményektől is megfoszthatja a munkavállalókat, mint például az étkezési jegy.

A Napi Gazdaság számításai szerint egyébként a jövőre tervezett adócsomag egyértelmű nyertesei a bruttó 231 ezer forintnál többet keresők lennének.  Pillanatnyilag ez a kör már nem kap adójóváírást, jövőre viszont már alkalmazhatja a nulla kulcsot, és a 18 százalékos sávhatárbővítést is kihasználhatja. A gazdasági napilap kalkulációja alapján ennek a csoportnak, összesen 17.340 forintnyi jövedelemadóval kellene kevesebbet fizetniük havonta.

"A fenti szituáció a szakszervezeteket is nehezebb helyzetbe hozza, hiszen a bértárgyalásokon a vállalkozók oldalán nyomós érv, hogy bizonyos keresők már megkapták a plusz juttatást, így más szektorokban a béremelés nem indokolt" - fejezte ki aggályait Pataky.

Ugyanakkor nem nyernek az adóváltozáson a minimálbéren keresők, hiszen rájuk az eddig kötelező adójóváírás helyett a nulla kulccsal történő adózás fog vonatkozni.

Forrás: Hírszerző