Sajtó meghívó - 2011. április 28.

Az IPOSZ XXIV. Országos Programalkotó és Tisztújító Közgyűlését 2011. május 24-én Budapesten tartja. Ezt megelőzően három összevont regionális konferencián - IV. 28. – V. 12. között Keszthely, Hajdúböszörmény és Budapest – kerülnek megvitatásra a közgyűlés írásos dokumentum-tervezetei is.

 

Az első összevont Regionális Fórumra tisztelettel várjuk a sajtó képviselőit

 

Időpont: 2011. április 28. (csütörtök) 9,30 – 14,00 óra

Helyszín: Keszthelyi Ipartestület Székháza, Bercsényi u. 2/a.

 

A fórumon Baranya, Győr-Sopron, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye területén működő ipartestületek, megyei szövetségek elnökei, képviselői és ügyvezetői tanácskoznak.

A témák előadói: az IPOSZ elnöke, alelnökei, a Felügyelő Bizottság elnöke és szakértő munkatársak.

 

A fórum a média számára N Y I L V Á N O S !

 

A sajtó munkáját előzetesen és a helyszínen is készséggel segítjük. Ezért 9,30 – 10,00 óra között is lehetőséget biztosítunk interjú és információ kérésre. (Elérhetőség: IPOSZ Sajtószolgálat, telefon: 06-30-552-2767, helyszínen: Csomós Ferenc ügyvezető, ipartestület, telefon: 06-30-288-9396)

 

Az IPOSZ május 24-én Tisztújító Közgyűlésén elnököt, alelnököket és Felügyelő Bizottságot választ. Megalkotja „Szolgáltató IPOSZ és ipartestületek a megyék gazdasági erejének erősítéséért, a gazdasági térségek és helyi piacok fejlesztéséért” középtávú gazdasági programját.

 

A mikro- és kisvállalkozások részvétele a településeken a termelésben, szolgáltatásban és a foglalkoztatásban meghatározó. Az IPOSZ határozott meggyőződése, hogy fejlesztésük társadalmi és gazdasági érdek!

A megválasztott vezetésnek és gazdasági programjának ezt az érdeket kell a lehető leghatékonyabban segítenie!

 

A téma fontosságára való tekintettel kérjük, egyben köszönjük a közvélemény informálását.

 

  

Simsik Ágnes

sajtófőnök

 

PROGRAM

Keszthely, 2011. április 28.

 

9,30 – 10,00 óra:

 

F      Az előadók szívesen adnak interjút és információt az előzetesen érdeklődő újságíróknak is

 

10,00 – 12,00 óra:

 

F      Megnyitó

F      A mikro- és kisvállalkozások helyzete és elvárásai a gyakorlati tapasztalatok tükrében

F      Az IPOSZ Országos Elnökségének és Felügyelő Bizottságának beszámolója a 2007-2011 között végzett munkáról, a „Szolgáltató ipartestületekkel a régiók gazdasági fejlesztéséért” gazdasági program végrehajtásáról

F      „Szolgáltató IPOSZ és ipartestületek a megyék gazdasági erejének erősítéséért, a gazdasági térségek és helyi piacok fejlesztéséért”   2011 – 2015 között  -gazdasági programtervezet megvitatása

 

12,00 – 14,00 óra:

 

F      Az IPOSZ Alapszabály-tervezetét, valamint a Tisztújító Közgyűlést előkészítő bizottságok beszámolója a végzett munkáról, feladatokról

F      Konzultáció, a tapasztalatok összegzése, a fórum zárása

 

Információ a sajtó számára

 

Az IPOSZ-t alkotó, jogilag önálló 181 ipartestület, 19 megyei szövetség és 30 országos szakmai szövetségbe tömörülő több mint 40 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás  230-240 ezer alkalmazottat, segítőcsaládtagot foglalkoztat, 7-8 ezer szakmunkástanulót képez, 200 kézműves szakmát képvisel.

 

Az IPOSZ az elmúlt 20 évben következetesen az ipartestületek és a tagság vállalkozói gyakorlataira, tapasztalataira építette gazdaságpolitikáját. Öt középtávú gazdasági programot, számos törvény- és jogszabálytervezetet és felmérést készített, véleményezett, érvek, tények, adatok sokaságát juttatta el az országgyűlési képviselőkhöz, kormányzathoz, hatóságokhoz, jogalkotókhoz. Az IPOSZ a helyzetértékelésében, a kidolgozásában és végrehajtásában a hazai és nemzetközi kapcsolatait mikro- és kisvállalkozások helyzetének javítása szolgálatába állította.

 

Az IPOSZ XXIV. Programalkotó és Tisztújító Közgyűlésére kerülő, az Országos Elnökség által jóváhagyott dokumentum-tervezeteket az ipartestületek regionális fórumokon vitatják meg.

 

A négy év munkáját minősítő beszámoló-tervezetből és a „Szolgáltató ipartestületekkel a régiók gazdasági fejlesztéséért 2007-2011” gazdasági program végrehajtásának értékeléséből is egyértelműen következtetni lehet az ipartestületek és a tagság nehéz helyzetére.

Vagyis az elmúlt négy évben összességében a globalizálódó gazdasági, pénzügyi és társadalmi válság a mikro-, kis- és középvállalkozások számára szinte megoldhatatlan feladatot jelentett a gazdálkodásban. A kicsik sokasága került „padló közeli” helyzetbe, kényszerült műhelyeik bezárására. Okozója a lakossági és állami megrendelések folyamatos csökkenése, a szinte már kigazdálkodhatatlan járulék és adóterhek mértéke, a beruházásokra, karbantartásra, telephelyfejlesztésre szánt költségek drasztikus visszaesése.

 

A dokumentum-tervezetek alapján a családi- és mikrovállalkozások versenyképességét leginkább gátló tényezők:

 

Az ország kormányzati legfelsőbb vezetéséből hiányzik a családi- és mikrovállalkozások felelőse, államtitkári szinten 

A legkisebbek pozitív diszkriminációja szükséges és ennek megértetéséhez, bevezetéséhez a kormányban magas szinten felelős kell, hogy legyen.

 

Törvényalkotásnál a hatáselemzés hiányzik  

Elmarad a „Gondolkozz először kicsiben” elv széles körű alkalmazása. Fontos, hogy a teljes kkv vállalkozói kör nem csak kicsikből áll. A „kicsi” a családi- és mikrovállalkozás, 10 fő alatti alkalmazottal és 2 millió Euró éves árbevételig.  A nagyobb vállalatok hiába az EU meghatározás szerint kkv-nak számítanak, erőfölényükkel visszaélő nagyobb  cégek.

 

Az EU ajánlására átvettük a kkv fogalmának meghatározását, mely éves  50  millió Euró árbevételig terjed

Ezen belül a családi- és mikrovállalkozások kicsinységükből adódó versenyhátrányuk kiegyenlítésére hiányzik az átfogó intézkedési rendszer.

 

Forrásokhoz való hozzájutás nehézsége

a hiteleknél tapasztalható a banki magatartás.   EU támogatáshoz és egyéb pályázatokhoz való hozzáférés nehéz, ezeket a nagyobb kkv-k viszik el.

 

Körbetartozás

Európa szerte és Magyarországon is több intézkedés született, mindkét helyen teljesen hatástalanul. Ennek következménye hazánkban is az egyre növekvő csődeljárás és felszámolás, mely legerősebben a mikro- és kisvállalkozásokat sújtja.

 

Túlzott adminisztráció

Nem csak a kért információ sok és felesleges, hanem ugyanazt az információt a hivatalok külön-külön is kérik. 

 

Élőmunkára rakódó elvonás

A „kicsik” termelésének hozzáadott értéke főleg az élő munkából adódik, ezért ez számukra különös terhet és   versenyhátrányt jelent, főleg az alkalmazottaknál és kisvállalkozásoknál, őket sújtja leginkább a magas társadalombiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék mértéke.

 

A magyar és a nemzetközi kutatás-fejlesztésre fordítható támogatás, csak a magas szintű technikai fejlesztést ismeri el

A „kicsiknél” az innováció mást is kell, hogy jelentsen. Pl. újítás, új termék bevezetése, vagy nemzetközi szinten nem újszerű, de számára eddig még nem használt technológia átvétele.

 

A hazai kisvállalkozások alacsony menedzsment képessége

Nem a szakmai felkészültség, hanem az új kihívásokra adott megfelelő vállalatvezetési  válasz hiánya, versenyhátrányuk, felzárkózásuk egyik akadálya.

 

A szövetség május 24-ei közgyűlése fogadja el a „Szolgáltató IPOSZ és ipartestületek a megyék gazdasági erejének erősítéséért, a gazdasági térségek és helyi piacok fejlesztéséért” programját. Az IPOSZ megalakulása óta, ez a középtávú program sorrendben a hatodik. Egyik célja elősegíteni a hazai kisipar fejlődését. Az IPOSZ 2011 -2015 közötti időszakra szóló program-tervezetében foglaltak nagymértékben egybe esnek a Kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseivel.

 

Az IPOSZ a szolgáltató rendszerének működtetésével, fejlesztésével is az „Új Széchenyi Terv” és a „Széll Kálmán Program” kereteiből a lehető legtöbb forrást szeretné közvetíteni a tagszervezetei felé, a családi vállalkozások megerősítése céljából. A magyar iparosság érzi a gazdasági és társadalmi felelősségét, támogatást,  életteret, bizonyítási lehetőséget igényel.