Szerkezeti feszültség

A XVII. magyar kézművesség napjára készül az Ipartestületek Országos Szövet- sége (Iposz). A szeptember 11-ei rendezvényt - a hagyományoknak megfelelően - országos elnökségi üléssel kötik egybe, aminek keretében ismertetik a szak- és felnőttképzés változtatásaira vonatkozó Iposz-javaslatokat. 

Ennek apropóján kerestük meg Szűcs Györgyöt. Az Iposz elnöke elmondta, július óta 14 regionális szakképzési fórumot szerveztek. 

Ezeken mesterek, szakképző intézmények, iskolafenntartók, kamarák, munkavállalói szervezetek, ipartestületek, munkaügyi központok szak- emberei, regionális szakképzési koordinátorok mondtak véleményt az iskolarendszerű szakképzésről. 

A fórumok áttekintették a régiókban adott szakmák kereslet-kínálatát, az átképzést, a felnőttképzést, az iskolarendszerű szakképzés szervezését, a szakmunkás-ellátottságot és a képzési hiányosságokat.

Az egyértelműen megállapítható, a munkaerőpiacon szerkezeti feszültségek vannak: négyszázezer álláskereső mellett huszonötezer munkahely nincs betöltve. Főleg szakmunkások hiányoznak. 

A felsőfokú szakképzettségűek 80 százalékát foglalkoztatják, ez az arány a szakmunkásoknál 60 százalék. Sajnálatos, hogy mintegy nyolcszázezer embernek semmilyen szakképzettsége sincs. Magyarországon a foglalkoztatottság szint ötvenhét százalékos, ami európai szinten is alacsony érték. 

Ez az egyik oka annak, hogy a szociális rendszer túlterhelt, a vállalkozások túladóztatottak. Szűcs György szerint a magyarországi szakképzés ezer sebből vérzik. A szakképzés gyakorlati része túlzottan az iskolára tolódott, a duális képzés szerepe lényegesen kisebb, mint a fejlettebb európai országokban. 

Így a finanszírozási rendszer is inkább iskolacentrikus. A közismereti oktatás és szakképzés nem válik el világosan egymástól, túl sok a közismereti és szakmai elméleti elem a gyakorlati képzés rovására. 

A reálszféra kevés eszközt kap az államtól, hogy tudatosítsa a gyerekekben a szakmatanulás fontosságát mint érvényesülési lehetőséget. A tanulószerződés népszerűsítéséért további lépéseket kell tenni, át kell gondolni a munkaadók valós érdekeltségének megjelenítését ezekben a szerződésekben.

A fentiekkel kapcsolatban megfogalmazták javaslataikat is. Eszerint már a hatodik-nyolcadik osztálytól kezdve átjárhatóbbá kell tenni a rendszert azoknak, akik be akarnak kapcsolódni a szakképzésbe. 

A tanulókat hamarabb ki kell engedni a vállalkozásokhoz gyakorlati képzésre. Továbbra is megoldatlan, hogy a kisüzemi gyakorlati képzésben részesülő tanulók nem találkoznak csúcstechnológiával, talán a TISZK-ek kínálhatnának kiutat ebből. 

Tervezik a szakképzés tartalmi megújítását, ehhez elkészült az új moduláris Országos Képzési Jegyzék (OKJ). Nagyrészt uniós forrásokból fejlesztik a tananyagokat, a szakiskolákat. 

Erősíteni kívánják a szakképzés és a gazdaság kapcsolatát.Az elnök leszögezte, a szakképzési feladatokból ki kívánják venni a részüket. Bár a kisvállalkozások számára a legfontosabb kérdés napi gazdasági tevékenységük megfelelő szakmai szintű végzése, nem mondhatnak le arról, hogy részt vegyenek a szakmai utánpótlás gyakorlati képzésében.