Szlovéniai gazdasági-üzleti hírek

1. Az UMAR szlovén gazdaságkutató intézet szerint az ország GDP-je 2009-ben 7,3 %-kal csökken, 2010-ben viszont már 0,5 %-kal, 2011-ben pedig 2,5 %-kal növekszik. Az infláció 2009-ben 1,9, 2010-ben 2,0, 2011-ben pedig 2,7 %-os lesz. Ami a külkereskedelmet illeti: a kivitel várható csökkenése 2009-ben 17,9 % lesz, 2010-ben viszont már 4,1, 2011-ben pedig 6,8 %-os növekedés várható. Az import 2009-ben drámaian, közel 20 %-kal zuhan, ám 2010 végére 1,8, 2011-re 4,9 %-kal nőhet. A foglalkoztatottság idén még 4,6 %-kal lesz kisebb, mint tavaly, ám 2010-re 1,6 %-os, 2011-re közel 1 %-os emelkedés várható. A legtöbb közgazdász egyetért azzal a megállapítással, hogy a 2010 a válság végének kezdetét jelentheti.

(Finance, 2009. október 1.)

2. A 2010-es központi költségvetés ügyében a szlovén kormányon belül sikerült kompromisszumot elérni a Nyugdíjasok Pártjával (DeSUS); ennek értelmében 2010-ben a nyugdíjak a béremelkedés 50 %-ának megfelelően nőnek. Így elhárult a költségvetés kapcsán történő bizalmatlansági indítvány beterjesztésének veszélye. 2011-ben már a törvényben előírt módon, a béremelkedéssel összhangban nőhetnek a nyugdíjak. A tervezett költségvetés passzívuma egyébként azonos a 2009. évivel, azaz 1,8 milliárd EUR, ami a 2010-es GDP 5,5 %-ának felel meg. Kiadási oldalának legnagyobb tételét az államadósság finanszírozása jelenti, ezt követi a szociális-egészségügyi szektor fejlesztése, majd az állami tartalékok feltöltése. A központilag finanszírozott beruházások közül a vasút korszerűsítés emelkedik ki, melyre, az EU forrásokat is beszámítva 250 millió EUR-t fordítanak. A költségvetés nyerteseinek tartják a közszféra dolgozóit is: béremelésük mértékéről ugyan még vita folyik, ám szinte biztos, hogy a reálérték nem csökken. Az állam jelentős, bár részletesen még nem publikált összeget szán a bankok feltőkésítésére és az energetikai szektor, főként a ¹o¹tanji hőerőmű korszerűsítésére.

(Finance, 2009. október 2.)

2. A ¹o¹tanji hőerőmű 600 MW teljesítményű 6. blokkjának építéséhez a kormány 2010-ben és 2011-ben összesen 750 millió EUR garanciát biztosít, az Európai Beruházási Bank (EIB) 350 millió EUR és az EBRD 240 millió EUR összegű hitele mellé. Ez az állami garancia 150 millió EUR-val több, mint amennyit 2009 márciusában szántak erre a célra. Az építés összköltségét 1,2-1,3 milliárd EUR-ra becsülik. A beruházás a szlovén pénzügyminiszter szerint véget vethetne a válságnak a szlovén építőiparban, mert négy év alatt összesen mintegy harmadával emelhetné annak teljesítményét, az ország GDP-jét pedig ugyanezen időszakban 0,7 százalékponttal növelné. 

(Finance, 2007. szeptember 30.)

3. A Koperi Kikötő, valamint az annak 10 %-os tulajdonában lévő szlovák TTI logisztikai cég, valamint a MÁV, az általuk közösen létrehozott Rail Port Arad vállalat keretében 2009. szeptember 28-án megnyitotta a szlovén kikötő konténerterminálját Curticiben (Nagykürtös). A terminál több mint tíz hektár területű, s közvetlen vasúti összeköttetése van a meglévő vasúthálózattal, éves kapacitása pedig a teljes koperi kapacitás 10 %-ának felel meg. A szlovén sajtó megemlíti, hogy ügyletet még a Koperi Kikötő előző vezérigazgatója, Robert Èasar kezdeményezte, akit most azzal vádolnak, hogy az általa vezetett koperi igazgatóság a Rail Port Arad 2,3 millió EUR összegű tőkeemelését a Felügyelő Bizottság hozzájárulása nélkül hajtotta végre. Az összegből 1,5 milliót már átutaltak, a fennmaradó részt a szlovén hatóságok, a koperi bíróság rendelkezése alapján egyelőre zárolták.

(Finance, 2009. szeptember 29.)      

4. 2009. szeptember 29.-én Muraszombaton aláírták a 2007-2013 közötti időszakra szóló, az EU Regionális Fejlesztési Alapjából részfinanszírozott magyar-szlovén határ menti gazdasági együttműködési megállapodást. Az összesen 14 millió EUR összegű Operatív Programot Szlovéniában még 2008-ban hirdette meg a Gazdasági Minisztérium Önkormányzati és Regionális Politikai Szolgálata (Slu¾ba vlade za lokalno samoupravo in regionalno poltiko, SVLR). Első számú prioritásként a határ menti gazdasági együttműködés vonzóbbá tételét, másodikként az idegenforgalom fejlesztését, a kulturális együttműködést és a közlekedési kapcsolatok javítását jelölték meg. A tartós együttműködési területek között szerepel a betegségmegelőzés, valamint a közös energetikai fejlesztés is. Az EU pénzügyi hozzájárulása, mint ismeretes, legfeljebb a projektek összegének 85 %-ára terjed ki; erre szlovén oldalon a muramenti és drávamenti (Pomurska és Podravska) statisztikai régió, magyar részről pedig Zala és Vas megye cégei, intézményei jogosultak. A közös Felügyelő Bizottság összesen 20 (oldalanként 10-10) projekt finanszírozását hagyta jóvá. Az aláíráskor a szlovén minisztériumi szervezet igazgatója kiemelte annak jelentőségét, hogy a két ország mintegy 1,5 milliárd EUR összegű, 2008 évi áruforgalmából 250 millió jutott a szóban forgó térségre. Hozzátette, hogy Magyarország Szlovénia sorrendben hatodik legnagyobb külkereskedelmi partnere.

(Poslovni Dnevnik, 2009. szeptember 30.)  

5.  Nagyszabású szerb-szlovén üzletember találkozóra került sor a Szlovén Gazdasági Kamarában (GZS) 2009. szeptember 29-én. A rendezvényen 110 szerb és 140 szlovén vállalat képviseltette magát. Jelen volt a két ország államfője is. Danilo Türk szlovén elnök szerint főként a távközlés, az infrastruktúrafejlesztés, az energetika és a harmadik piaci együttműködés terén vannak további együttműködési lehetőségek, melyek során jól hasznosíthatók a két ország kedvező földrajzi fekvésének előnyei. Boris Tadiæ hangsúlyozta, hogy Szerbia nyitott a világ felé, „számos országgal” van szabadkereskedelmi megállapodása, s ezek, összességükben 800 milliós piacot jelentenek. Megemlítette, hogy az IMF-fel kötött hitel megállapodás megteremti Szerbia „pénzügyi egyensúlyát”, az államapparátus racionalizálása pedig stabilizáló hatású az egész gazdaságra. A GZS elnök asszonya azt emelte ki, hogy az árucsere alakulása önmagában nem feltétlenül ad reális képet a gazdasági kapcsolatokról: 2009 első felében a szlovén-szerb áruforgalom 30 %-kal csökkent, de a visszaesés az utóbbi hónapokban megállt. Hozzátette: Szerbia a szlovén beruházók egyik leginkább kedvelt célpontja. Hasonló szellemben nyilatkozott a Szerb Gazdasági Kamara elnöke is, kiemelve a regionális együttműködés jelentőségét. A Szerbiában képviselettel rendelkező szlovén cégek Üzleti Klubjának elnöke szerint az alacsony adószint vonzza Szerbiába a külföldi beruházókat: ezt jelzi a Fiat, a Grundfos, és a Duna-híd építést végző kínai cég jelenléte is. A jugoszláv utódállamoknak a külföldi beruházásokért folyó versenyére utalva elmondta: az ÁFA kulcs Szerbiában 18, illetve 8 %, ami nagyság szerint a harmadik a térségben.      

(Poslovni Dnevnik, 2009. szeptember 30.)

6. A Szlovén - Német Vegyes Kamara ülése alkalmából 2009. szeptember 30-án a kamara német elnöke elmondta: 2009 első nyolc hónapjában, a válság miatta két ország közti árucsere a 2006-os szintre esett vissza, s 2009 végére is csak a 2007. évit érheti el. A növekedés megindulása azonban annak jele, hogy a kapcsolatokat a válság nem érintette drámaian, s főként nem tartósan. Jelenleg nem kevesebb, mint 300 német cégnek van saját, vagy vegyes vállalata Szlovéniában, s ezek 20 ezer főt foglakoztatnak. Sok német cég foglakozik a szlovén munkaerő továbbképzésével, ami hosszú távú terveikre utal. Kiemelte azon előnyöket, amelyeket a szlovén beszállítók számára a német cégekkel kötött hosszú távú szerződések jelentenek. Hangsúlyozta német érdeklődést a szlovéniai közlekedési infrastruktúra korszerűsítésében való részvétel iránt. Úgy vélte, a szlovén építőipari cégek számára adottak a lehetőségek a németországi beruházásokban történő részvételre, és beszállítás révén a gépjármű-gyártásban is.  (Finance, 2009. október 2.)

Készítette: dr. Szűcs R. Gábor