Tájékoztatás a Kormány munkahelyvédelmi akciótervéről

1. A 25 év alatti munkavállalók foglalkoztatásának költségcsökkentése

25 év alatti munkavállaló bruttó bére után – 100.000 Ft bérig – a munkáltatói teher (szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás) mértéke 28,5 % helyett 14 % legyen.

Példa: 100.000 Ft bruttó bért kereső, 25 év alatti munkavállaló havi költsége a munkáltató számára 2013-ban 114.000 Ft lenne, szemben a 2012. évi 128.500 Ft-tal. Ez éves szinten 174.000 Ft megtakarítást jelentene a munkáltatónak.

2. Az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatásának költségcsökkentése

55 év feletti munkavállaló bruttó bére után – 100.000 Ft bérig – a munkáltatói teher (szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás) mértéke 28,5 % helyett 14 % legyen.

Példa: 200.000 Ft bruttó bért kereső, 55 év feletti munkavállaló havi költsége a munkáltató számára 2013-ban 242.500 Ft lenne, szemben a 2012. évi 257.000 Ft-tal. Ez éves szinten 174.000 Ft megtakarítást jelentene a munkáltatónak.

3. Képzettséget nem igénylő (egyszerű) munkakörben foglalkoztatottak bérköltségeinek csökkentése

A képzettséget nem igénylő egyszerű munkakörben (FEOR 9. főcsoport) foglalkoztatott munkavállaló bruttó bére után - 100.000 Ft bruttó bérig - a munkáltatói teher (szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás) mértéke 28,5 % helyett 14 % legyen.

Példa: 100.000 Ft bruttó bért kereső, FEOR 9-es munkakört ellátó munkavállaló havi költsége a munkáltató számára 2013-ban 114.000 Ft lenne, szemben a 2012. évi 128.500 Ft-tal. Ez éves szinten 174.000 Ft megtakarítást jelentene a munkáltatónak.

4. Tartósan munkanélküliek elhelyezkedését segítő munkabérköltség-csökkentés

Az elhelyezkedést követő 2 évben a tartós (6 hónapot meghaladó) munkanélküliséget követően elhelyezkedő munkavállaló bruttó bére után – 100.000 Ft bérig – a munkáltatói teher (a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás) mértéke 28,5 % helyett 0 %, a 3. évben 28,5 % helyett 14 % lenne.

Példa: 100.000 Ft bruttó bért kereső, korábban tartós munkanélküli munkavállaló havi költsége a munkáltató számára 2013-ban és 2014-ben 100.000 Ft lenne, szemben a 2012. évi 128.500 Ft-tal. Ez éves szinten az első két évben 342.000 Ft megtakarítást jelent, a 3. évben pedig 174.000 Ft megtakarítást.

5. Kisgyermekes édesanyák elhelyezkedését segítő munkabérköltség-csökkentés

Az elhelyezkedést követő első 2 évben a GYES-ről, GYED-ről visszatérő vagy ezt követően elhelyezkedő munkavállaló 100.000 Ft-ot meg nem haladó bruttó bére után – 100.000 Ft bérig – a munkáltatói teher (a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás) mértéke 28,5 % helyett 0 %, a 3. évben 28,5 % helyett 14 % lenne.

Példa: 150.000 Ft bruttó bért kereső, korábban GYES-en lévő munkavállaló havi költsége a munkáltató számára 2013-ban és 2014-ben 164.250 Ft lenne, szemben a 2012. évi 192.750 Ft-tal. Ez éves szinten az első két évben 342.000 Ft megtakarítást jelent, a 3. évben pedig. 174.000 Ft megtakarítást.

6. Kis adózók adminisztrációs és adóterheinek csökkentése: kisadózók tételes adója

Ezt az új tételes adót a 6 millió forint alatti árbevételű egyéni vállalkozók, betéti társaságok és közkereseti társaságok választhatják. Az új adónem mértéke főállású kisadózók számára (bt. és kkt. esetén a személyes közreműködőként bejelentett tagonként) havi 50.000 Ft, mellékállású kisadózó esetén havi 25.000 Ft, mely kiváltja a társasági adót, személyi jövedelemadót, járulékokat és szociális hozzájárulási adót (ugyanakkor a kisadózó esetleges munkavállalója után fizetendő terheket nem).

A tételes adót választó bt-k, kkt-k nem nyújtanak be beszámolót sem, csak bevételi és kiadási számláikat tartják nyilván.

A kisadózókkal kapcsolatos garanciális szabály, hogy az általuk kibocsátott számlát más adóalanyok költségként nem számolhatják el, így értelemszerűen a leírt szabályok elsősorban a lakosság részére szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások (szerelők, taxisok, fodrászok) számára nyújtanak könnyebbséget.

7. Kisvállalatok adója

Az 1-25 főt foglalkoztató kisvállalatok által választható új adónem kiváltja a vállalkozás profitját terhelő adókat és bérek után fizetendő közterheket, így különösen:

- a társasági adót (egyéni vállalkozók esetében a nyereség utáni szja-t)

- a szakképzési hozzájárulást

- az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást és

- a szociális hozzájárulási adót.

Az új adó alapja a kisvállalat nyereségének és az általa foglalkoztatottak bérköltségének összege lenne. Mértéke pedig 16%. Az új adónem nem váltja ki a vállalkozás tagjainak juttatott jövedelem – elsősorban osztalék – után fizetendő személyi jövedelemadót.

8. Pénzforgalmi szemléletű általános forgalmi adózás

500.000 eurós éves árbevételt meg nem haladó kisvállalkozók választhatnák a pénzforgalmi szemléletű ÁFA fizetési kötelezettséget. Ennek keretében az eladó ÁFA-kötelezettsége csak akkor keletkezik, mikor az ellenértéket a vevőtől megkapta, a vevő ÁFA levonási jogát pedig csak akkor gyakorolhatja, ha az ellenértéket megfizette. Választás esetén a kisvállalkozó az ÁFÁ-t teljes pénzforgalmi szemléletben számolná el, amellett, hogy a fentiekben bemutatottak szerint az általa teljesített ügyletek vonatkozásában az ÁFA fizetési kötelezettsége és a beszerzői ÁFA levonási joga is az ügyletek pénzügyi rendezésével egyidőben keletkezik, a kisvállalkozó a beszerzések ÁFÁ-ját is pénzforgalmi szemléletben kezeli, vagyis akkor vonhatja le, ha a szállítónak az ellenértéket megfizette.

9. A devizaárfolyam-veszteségek miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítése

A javaslat szerint azoknak a cégeknek, amelyek csak kedvezőtlen árfolyammozgások miatt szenvedtek el átmeneti tőkevesztést, nem kell azonnal visszapótolniuk az elveszett saját tőkéjüket.

Ezen túlmenően a jövőben nemcsak a beruházási jellegű devizahitelek árfolyamveszteségét lehetne elhatárolni a későbbi évekre, hanem a forgóeszköz-hiteleket is.

10. Házipénztárra vonatkozó adminisztráció egyszerűsítése

Ebben a körben a jelenlegi korlátozó szabályozás megszüntetése a javaslat.

A fenti javaslatokat az IPOSZ 2012. július 25-én megkapta. Azt minden elnökségi tagunkhoz eljutattuk. A kapott válaszok alapján személyesen is és írásban is részletes javaslattervet készítettünk, melyet a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és a Vállalkozásfejlesztési Bizottsághoz eljuttattunk.

Tudomásunk és az előzetes tervek szerint a Vállalkozásfejlesztési Bizottság még a nyár végén, szeptember elején fog egy ülést a fenti témának szentelni, a végleges döntések októberre várhatóak. A fejleményekről folyamatosan tájékoztatni fogjuk a tagságot.

dr. Fecser Péter