Tájékoztató a cégalapítással, cégváltozással összegfüggő jogszabály-módosításokról

Ezúton is jelezzük, hogy a jelen tájékoztató 12. pontjában meghatározott kötelező cégmódosítással kapcsolatban külön tájékoztatót is meg fogunk jelentetni, mivel annak végső határideje 2013. február.

1. A cégalapítási illeték összegének emelkedése

2012. március 1. napjával emelkedett a cégalapítás illetéke, az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke:

- zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetén 50.000,- Ft

- betéti társaság esetén 25.000,- Ft

- egyéni cég esetén 15.000,- Ft

Fontos ugyanakkor kiemelnünk, hogy a cégmódosítások illetéke változott. Ezen illetékemelésre a jogalkotó indokolása szerint azért kerül sor, hogy a csalárd cégalapítások számát visszaszorítsák.

A közzétételi költségtérítés összege nem változott, tehát változásbejegyzés esetén továbbra is 3.000,- Ft, egyszerűsített cégeljárás esetén pedig a cég bejegyzésének közzététele ingyenes.

2. Eljárási illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése

El kell mondanunk azt is, hogy megszűnt az a lehetőség, hogy ezek a díjak a kérelem benyújtásával egyidejűleg kerüljenek megfizetésre. A díjakat a korábbi általános szabály szerint a benyújtást megelőzően meg kell fizetni, és az arról szóló igazolást a kérelemhez csatolni kell.

3. A társaság tevékenységi köreivel kapcsolatos változás

Fontos változás volt még a cégek alapítását érintően a TEÁOR tevékenységi körök szerepeltetése a cégjegyzékben. A 2012. március 1-től hatályba lépett szabályok ismételten előírják, hogy a cég alapításakor a bejegyzési kérelemben fel kell tüntetni a cég főtevékenységét és további tevékenységi köreit, a tevékenységhez tartozó TEÁOR számmal egyetemben. Azonban újítás, hogy amennyiben a későbbi működés során a cég főtevékenysége vagy tevékenységi körei változnak, úgy azt az állami adóhatóság elektronikus úton közli a cégbírósággal, a cégjegyzék pedig gépi úton egészül ki ezzel az információval. Tehát mindenképpen pozitív hír, hogy nem kell később már költséges társasági szerződésmódosítást végrehajtani annak, akinek a tevékenységi köreiben a cég működése során változás következik be.

4. Cégnév különbözősége

A változás hatályba lépése óta a cégnévnek egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől. A cégnévben az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég a külön törvény szerint tartós állami tulajdoni körbe tartozik.

5. A tagok kötelező adatainak köre az adóazonosító jellel, születési adatokkal bővül

Ez a változás már 2012. január 1-től hatályba lépett. A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben fel kell tüntetni a cégjegyzékbe bejegyzett (bejegyezni kívánt) tagok (részvényesek) adóazonosító számát, továbbá a születési adatokat is. A tagok adóazonosító száma nem szerepel a cégjegyzékben. A külföldi adójogi illetőségű magánszemély vagy szervezet esetén az állami adóhatósághoz történt bejelentkezés hiányában a külföldinek az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát kell feltüntetni.

6. A tagi (alapítói) és vezető tisztségviselő jogállás korlátai

Ugyancsak a gazdasági élet biztonságosabbá tételét hivatottak elősegíteni a következő szigorítások a tagi és vezető tisztségviselői téren.

Az a személy, akinek – mint jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának – felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a Csődtörvény vagy a Cégtörvény alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette:

- nem lehet közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja,

- nem lehet egyszemélyes társaság egyedüli tagja,

- nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője,

- nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyást biztosító részesedést.

Az a személy, aki a korábbi tagsági jogviszonya megszűnése vonatkozásában meghatározott 5 éves helytállási kötelezettségének nem tett eleget:

- nem lehet más gazdasági társaság tagja és betéti társaság beltagja,

- nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyást biztosító részesedést,

- nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője.

A fenti esetekben a tilalom hatálya a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított 5 év.

Az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt:

- nem lehet közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja,

- nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyást biztosító részesedést,

- nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője.

A tilalom hatálya ugyancsak, mint az előzőekben, a gazdasági társaságnak a megszüntetési eljárás során való törlését követő 5 év.

Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akivel szemben a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette.

A cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vonatkozásában a meghatározott kizáró okok fennállásának ellenőrzése céljából a cégbíróság a bűnügyi nyilvántartási rendszer adataival való összevetést kezdeményez. Amennyiben a bűnügyi nyilvántartó szerv megállapítja azt, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vonatkozásában kizáró ok áll fenn, arról a bűnügyi nyilvántartó szerv haladéktalanul értesíti a cégbíróságot a törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból történő lefolytatása érdekében

Itt jegyezném meg, hogy a cégvezetőre is megfelelően alkalmazni kell a vezető tisztségviselővel kapcsolatos fenti előírásokat.

7. Tagváltozás bejegyzése iránti eljárás

Amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett tag részesedésének átruházásáról beszélünk, ebben az esetben a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem benyújtásáról elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság 3 munkanapon belül elektronikus úton jelzi, ha esetlegesen a cég az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot meghaladó köztartozással rendelkezik. Az állami adóhatóság ilyen tartalmú jelzése esetén a cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében felhívja a céget a részesedés átruházás napjával, mint fordulónappal elkészített, könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg benyújtására.

8. Kötelező kézbesítési megbízott feltüntetése külföldi személyek esetén

Változásról beszélhetünk azokban az esetekben is, amennyiben a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, így a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni. A kézbesítési megbízott állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy magyarországi székhellyel rendelkező szervezet egyaránt lehet. Kiemelendő, hogy a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott megbízására és a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot. Tiltást is tartalmaz a szabály: kézbesítési megbízotti feladatot a cég tagjai (részvényesei), vezető tisztségviselői, valamint felügyelőbizottsági tagjai nem láthatnak el.

A kézbesítési megbízott feladata az lesz, hogy a hatóságnak, illetve bíróságoknak a cég működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa. A törvény egy vélelmet is felállít ezen a téren, tehát vélelmezni kell, hogy a bíróság vagy más hatóság által a kézbesítési megbízottnak megküldött okirat esetében, hogy az okirat a kézbesítési megbízottnak történő szabályszerű kézbesítést követő tizenötödik napon a külföldi személy számára ismertté vált.

A kézbesítési megbízás megszűnését követő 15 napon belül a kézbesítési megbízottnak a megbízás megszűnésének tényét be kell jelentenie a cégbíróságnak. A bejelentés elmulasztása esetén a cégbíróság a kézbesítési megbízottat bírsággal sújthatja.

9. Székhely, telephely, fióktelep

A cég a székhely, telephely illetve fióktelep használat jogszerűségét a jövőben igazolni köteles. Cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult.

Fontos megjegyezni, hogy az új jogi szabályozás megszüntette az ügyvédi székhelyszolgáltatás nyújtásának lehetőségét.

10. A törzsbetét devizában történő meghatározása Kft. esetén

A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek – a számviteli törvény felhatalmazása alapján devizában történő könyvvezetést alkalmazó társaság kivételével – forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie.

11. Cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás határideje

Általános cégbejegyzési eljárás

2012. január 1-től a bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő érkezésekor a cég kap egy cégjegyzékszámot, amelyet ettől kezdődően az iratain fel kell tüntetnie. A cégbíróság beszerzi az érintett cég adószámát (ideértve a közösségi adószámot is), valamint statisztikai számjelét. Az érintett szervezetek kötelesek ezeket az adatokat haladéktalanul a cégbíróság rendelkezésére bocsátani.

Amennyiben az állami adóhatóság az adatok rendelkezésére bocsátásától számított 1 munkanapon belül a cég adószámát nem állapítja meg, a cégbíróság a kérelem elbírálását az állami adóhatóság értesítéséig felfüggeszti. Abban az esetben, ha az állami adóhatóság arról értesíti a cégbíróságot, hogy a cég adószámának megállapítását jogerősen határozatában megtagadja, a cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja. Amennyiben az állami adóhatóság a határidőn túl állapítja meg a cég adószámát, a kérelem elbírálására vonatkozó határidők az adószám megállapításának napjától kezdődnek.

A továbbiakban a cégbejegyzési kérelmet benyújtó legkésőbb az adószám megállapítását követő munkanapon a cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, valamint statisztikai számjelét tartalmazó elektronikus tanúsítványt kap.

Az adószám megállapítását követően a cégbejegyzési kérelem adatai a cégjegyzékbe bejegyzésre kerülnek, a cégjegyzékbe bejegyzett adatok mellett a „bejegyzés alatt” megjegyzést kell feltüntetni.

Az általános cégbírósági ügyintézési határidő 8 nap.

Az egyszerűsített cégbejegyzés megszűnt

Azon esetekben, amelyeknél a létesítő okirat szerződésminta alkalmazásával kerül elfogadásra, akkor a bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság az adószám megállapításáról szóló értesítést követő egy munkaórán belül határoz. A cégbíróság e határidőn belül kezdeményezi a bejegyzést elrendelő, illetőleg a bejegyzési kérelmet elutasító végzés jogi képviselő részére történő kézbesítését. Az új szabályozás alapján a kérelmek elbírálására nyitva álló határidő számításának kezdő időpontja munkanapokon reggel 9 óra.

A módosítás értelmében tehát a cégbíróságnak meg kell várnia az adóhatóság döntését – ennek 8 napon belül kell megtörténnie – és az 1 órás határidő nem a kérelem benyújtásakor, csak az adóhatóság döntése után kezdődik.

További változás, hogy a létesítő okirat módosítása szerződésmintára vagy szerződésmintáról való áttéréssel, mint lehetőség, megszűnt.

A változásbejegyzési eljárás határideje

A változásbejegyzési kérelem elbírálására egységesen a főszabályként megállapított ügyintézési határidők vonatkoznak. Egyszerűsített eljárásnak változásbejegyzés esetén nincs helye.

12. Az új szabályoknak való megfelelés határideje

A gazdasági társaságok a cégjegyzékben vezetett adataik első változtatásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek módosítani – ha nem felelnek meg a fent részletezett új követelményeknek – az alábbi adataikat:

- cégnév megfelelősége

- székhely-, telephely- és fióktelep-használat jogcímét igazoló okirat becsatolása

- tagok születési ideje

- tagok (tulajdonosok) és vezető tisztségviselők (képviselők) további azonosító adatainak (adóazonosító jel, adószám) bejelentése

- képviselet ellátására vonatkozó korlátozások meglétének bejelentése

- kézbesítési megbízott bejelentése

Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságnak azt a változást, amely kizárólag a székhely-, telephely- és fióktelep-használat jogcímét igazoló okiratok benyújtására, a kézbesítési megbízott bejelentésére vagy a tagok (tulajdonosok) és vezető tisztségviselők (képviselők) azonosító adataira vonatkozik.

13. Hitelezővédelmi rendelkezés

Zárásként említeném az új szabályozásba beépített hitelezővédelmi rendelkezést. A módosítások hatálybalépését követően a cégek életében bekövetkező tulajdonosváltozások esetén a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem benyújtásáról elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot, amely 3 munkanapon belül elektronikus úton jelzi, ha a cég 15 millió forintot meghaladó köztartozással rendelkezik. Az adóhatóság ilyen jelzése esetén a cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében felhívja a céget a tulajdon átruházásának a napjával, mint fordulónappal elkészített, könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg benyújtására. Ezen vagyonmérleg birtokában könnyebb lesz a csalárd cégátruházások kiszűrése, illetve a korábbi tulajdonos(ok) későbbi esetleges felelősségre vonása.

 

 

dr. Fecser Péter