Túlélésért küzdenek a családi vállalkozások

Az IPOSZ elnöke szerint a magyar mikro-, családi vállalkozások átlagban kapacitásuk mintegy 5-5,5 százalékos visszaesését élték meg a válság miatt.

Szűcs György utalt arra, hogy a szövetséghez tartozó, mintegy 200 szakmát képviselő kisvállalkozások egyes területen még ennél is kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek, például az építőiparban, ahol az utóbbi időben jelentős visszaesést könyveltek el a lakásépítések leállása, a lakáshitelek megváltoztatása miatt, továbbá folyamatosan kiszorulnak a javítás, a karbantartás, a felújítási piacról.

Mindezek kivédésére az IPOSZ igyekezett elérni, hogy legalább az elvégzett építőipari munkát fizesse ki a megrendelő, és az építőiparban érvénybe lépett új szabályozással vélhetően a lánctartozást sikerül majd - elsősorban a közbeszerzéseknél - meggátolni - vélekedett Szűcs György, aki szerint a kint lévő mintegy 350-400 milliárd forint behajtására egyre kevesebb remény van.

A kisvállalkozói érdekképviselet elnöke szerint a mikro- és kisvállalkozások pénzügyi nehézségén némileg javított az Új Magyarország Mikrohitel Program, amely könnyített formában és gyorsan teszi lehetővé a kedvező kamatozású mikrohitel felvételét, akár 10 millió forint felsőhatárig is - tette hozzá.

Az idei évet értékelve fontosnak nevezte az IPOSZ elnöke, hogy 2009-ben megszületett az egyéni vállalkozói törvény, amely többi között lehetővé teszi a vállalkozás szüneteltetését, és ez idő alatt az érintett egyéni vállalkozók igénybe vehetik a munkanélküli segélyt.

Az IPOSZ vezetője szerint a 2010-es költségvetés a mikro- és családi vállalkozások számára nem sok jóval kecsegtet. Látható, hogy jelentős forráskivonás történik a költségvetésben, a 2009. második félétől érvényben lévő szabályok, illetve a jövő évi előírások mintegy 950 milliárd forint forrásszűkét jelentenek, és a megrendelést hozó lakásépítések is nehezen indulnak be.

Szűcs György szerint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban, sem az Új Magyarország Fejlesztési Tervben nincs olyan pályázati konstrukció, amely lehetővé tenné, hogy az érdekképviseletek segítségével beszerző, termeltető, értékesítő szervezetek jöjjenek létre a hátrányos térségekben lévő mikro-, családi és kisvállalkozások esetében. Megjegyezte: míg a mezőgazdaságban termelő, értékesítő szövetkezetek akár 50 millió forint induló tőkét kaphatnak, a klaszterek szervezéséhez a nagyvállalatoknak is van pályázati lehetőségük, addig a helyi piacán nincs szervező, kohéziós erő a családi és mikrovállalkozások esetében, holott ők termelni, kereskedni szeretnének.