Új járulékalapot vezetnének be

Nem minden munkavállalóra, csak a főállású egyéni és társas vállalkozókra vonatkozna az új járulékminimum. A kormány célja a mostani, túlzottan engedékeny szabályozás szigorítása, ami azonban könnyen az Alkotmánybíróság elé kerülhet.

Még a szakemberek is félreértették a kormány tervét a járulékminimum megváltoztatására, miszerint jövőre azt az egyes szakmákban a tevékenység piaci értéke [azaz az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) kereseti statisztikái] alapján határoznák meg. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy a befizetendő összeg alsó határát a minimálbér kétszerese helyett a jövőben az ágazati átlagkereset alapján határoznák meg. Vagyis például az informatikusoknak 143 ezer forint helyett mintegy 300 ezer forint után kellene megállapítani a járulékot, míg a textiliparban az ott szokásos 80 ezer forint lenne a járulékalap.

Mint a Pénzügyminisztériumban (PM) megtudtuk: ez a módosítás nem mindenkire, csupán a főállású egyéni és társas vállalkozókra vonatkozna. A többi alkalmazottra továbbra is a mostani szabályok maradnak érvényben, azaz utánuk legalább a dupla minimálbér szerint kell fizetnie a munkaadónak. Aki ezt nem vállalja, nyilatkozhat erről az adóhatóságnak - egyben megkezdheti a felkészülést az adóellenőrzésre.

Magyarországon a - nemzetközi viszonylatban engedékenynek számító - jogszabályoknak köszönhetően ha valaki befizeti a járulékokat a minimálbér vagy annak kétszerese után, jövedelme nagy részét osztalék formájában felveheti - nyilatkozta a közelmúltban Oszkó Péter. A pénzügyminiszter szerint azt szeretnék elérni, hogy a béreket és az ennek megfelelő járulékot ezentúl legalább az ágazatra jellemző mértékben állapítsák meg.

Az ehhez vezető első lépés volt a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés, amit az új szabályozással finomítunk tovább - szól a PM magyarázata. Hozzáteszik: ez a követelmény csak azokra terjed ki, akik ehhez kellő jövedelmezőséggel rendelkeznek. Aki tehát nem éri el a küszöbértéket, arra nem vonatkozna a módosítás. Arról még nem tudni, miként kell ezt majd igazolniuk az érintetteknek - a javaslat ugyanis főszabályként írná elő az igazodást az új határértékhez.

A 2010-es járulékfizetéshez alapul szolgáló adatokat idén vették fel, az eredményeket 2009 őszén publikálják. Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. szakértője szerint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat számai jó alapot adnak a járulékminimum meghatározásához, hiszen azokat széles körű mintavétellel készítik, arra azonban felhívta a figyelmet: a statisztika számításakor csak az öt embernél többet foglalkoztató munkáltatókat veszik figyelembe.

Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke szerint a tervezet valós problémát próbál kezelni, ám nem kellően kidolgozott, sok kérdést vet fel. Például azt, milyen kereset után kell járulékot fizetniük azoknak, akik egy újonnan létrejövő szakmában dolgoznak. Ehhez hasonló rendszer több nyugat-európai országban is működik, ott azonban évek alatt az ágazati szereplők részvételével határozták meg az irányadó átlagbéreket. - Ezzel a jogszabály-módosítással túl nagyot lépnénk előre, nem áll hozzá rendelkezésre a megfelelő alap - magyarázza a szakember, aki azt sem érti, miért ne gondolhatná úgy egy cégvezető: ő bizony minimálbérért dolgozik a saját vállalkozásában, mindent a nyereségre feltéve.

- Ez a módosítás mind az állami, mind a céges adminisztrációs terheket növeli - állítja Zara László, a a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke, aki szerint akár alkotmányossági aggályok is felvetődhetnek, hiszen az elvárható jövedelem szintje kortól, tapasztalattól, végzettségtől, a munkavégzés helyétől is függ. Az országos átlag meghatározása magában hordozza a veszélyt, hogy lesznek olyan települések, régiók, amelyeken túlzó az elvárt járulék. Ez még védhető azzal, hogy megmarad annak lehetősége: aki nem éri el a szakmai átlagot, az eddigiekhez hasonlóan fizethet a minimálbér (vagy annak duplája) után, kockáztatva a fokozott adóhatósági ellenőrzést.

Nem tisztázott azonban, mely időpontra rögzített FEOR-besorolás lesz az alapja a számításoknak. Ez egy időről időre alakuló lista, mert változnak a hozzá tartozó átlagbérek. - Ez a szabályozás lehetőséget ad arra, hogy év közben növekedjenek az adó- és járulékterhek - vonja le a következtetést Zara László. Szerinte a statisztikákat valószínűleg az APEH-hez havonta beadott céges szja-bevallások alapján készítik majd. A bevallók viszont sokszor bizonytalanok az alkalmazottaikra vonatkozó FEOR-számot illetően, ezért találomra töltik ki a papírokat, ami torzítja a statisztikát.

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke azonban állítja: nem bújik meg ördög a részletekben. A szervezet maga is magyarázatot kért a kormánnyal folytatott első egyeztetések után, amiből kiderült: arról van szó, hogy az új szabály az egyéni vállalkozók osztalék formájában kivehető bérének arányát csökkentené. Úgy vélik, a javaslat ebben a formában jó tárgyalási alap. - Nem lehet mindig mindent megkérdőjelezni: a statisztikák nyilvánvalóan elfednek bizonyos különbségeket, de valami alapján számolni kell. - Sokkal nagyobb problémának tartja, hogy az egyéni vállalkozók országszerte azt tapasztalják, mind a lakossági kereslet, mind az önkormányzati megrendelések száma visszaesett.

Forrás: Népszabadság Online