Vállalkozók kérték

A vállalkozások finanszírozásának biztosítására számos, az életszerű működést akadályozó jogszabály megváltoztatására és az offshore cégek viszszaszorítására lenne szükség. A polgári és a büntető törvénykönyv sok sebből vérzik, ami egyes ágazatokat teljesen ellehetetlenít. A fő- és alvállalkozó vitájában az építőipari termékek tulajdonjogának érvényesítése például a jelenlegi jogi szabályozásban lehetetlen. Évekig húzódó perek, bizonyítási kényszer a hitelezők oldalán - a gazdasági jog betartatása Magyarországon sok területen gyerekcipőben jár. Annak is gátat kellene szabni, hogy offshore projekttársaságok révén hatalmas összegek kerüljenek ki az országból adómentesen, miközben az itthon bejegyzett vállalkozások nyögik a közterheket.

Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke:

Rossz az az alapgondolat, hogy a stabilitás és az adócsökkentés nem járhat együtt, ennek éppen az ellenkezője igaz. Az első és legfontosabb feladat a közterhek, azon belül az élőmunka után fizetendő költségek csökkentése lenne - minden cégre kiterjedően. Ha azonban mindehhez nincs elég forrás, a különféle adókedvezményekre a kis- és középvállalkozásoknak van legnagyobb szükségük. Az adminisztráció, a bürokrácia visszaszorítása - bár ellentétben áll az államigazgatásban dolgozók érdekeivel - szintén sokat segítene. Ezenkívül január elsejével át kellene csoportosítani a nemzeti fejlesztési terven belül a gazdaságfejlesztésre szánt összegeket. A BKIK szerint 300 milliárd forint és az unió által engedélyezett legenyhébb pályázati feltételek szükségesek ahhoz, hogy a válságban a cégek nagy része képes legyen megőrizni legalább jelenlegi pozícióját. A bónuszintézkedésnek pedig az adóamnesztiának kellene lennie. Szerény számítások szerint is több százmilliárd forint fekszik külföldi bankokban. Ha a kormány megengedné, hogy tíz százalék levonás fejében bárki hazahozza összegyűjtött pénzét, már az is nagy nyereség lenne. Bár kérdés, van-e még akkora hitelük az ország vezetőinek, hogy egy ilyen bejelentés után az emberek valóban elhiggyék: nem származik hátrányuk abból, ha visszahozzák vagyonukat.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke:

Nem tudok mást mondani, mint az év elején. Csupán a peremfeltételek változtak, azok a lépések nem, amelyekre szükség van. Minél később tesszük meg ezeket, annál rosszabb lesz. A központi költségvetés kiadásait drasztikusan csökkenteni kell, az adórendszer pedig átrendezést igényel. Minél előbb mérsékelni kell főként az élőmunka terheit, hogy növekedhessen a foglalkoztatottak száma. Az uniós pályázatok támogatási intenzitását fokozni, az ezekkel kapcsolatos adminisztrációt viszont csökkenteni kell. Ezek az intézkedések együtt nagyjából ezermilliárd forintot jelentenének a gazdaság szereplői számára. Levághatjuk a macska farkát darabokban is, de akkor nem érvényesülnek az egymást felerősítő hatások.

Géresi József, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) alelnöke:

A jelenlegi adórendszer követhetetlen, átláthatatlan. Amellett hogy mindenképp és minél előbb adó-, illetve járulékcsökkentésre van szükség, mert akkor többen fizetnék be a terheket, egyszerűsíteni kell a jogszabályokat. Tisztában vagyunk azzal, hogy nagyon nehéz időszak következik, de az IPOSZ előremenekülne. Ehhez azonban könnyen, gyorsan, állami garanciával megtámogatott, jelképes kamatú, hosszú távú hitellehetőségekre van szükség. Azoknál a kis- és középvállalkozásoknál, ahol akadnak is tartalékok, néhány hét alatt kimerül a kassza, a raktár. Olyan feltételekkel kiírt állami és uniós pályázatokra is szükség lenne, amelyeken valóban esélyesként indulhatunk. A hazai nagyipart már tönkretették, nem szabad engedni, hogy a kisipar - számtalan fodrász, kozmetikus, autószerelő, varrónő vagy asztalos - is így járjon.

Forrás: Népszabadság online