Vállalkozók kezében a szakképzés sorsa

"Duális szakképzés során a szakképző intézmény és a gazdaság közösen látja el a képzés feladatait, úgy, hogy a szakmai-elméleti képzést az iskola, a gyakorlati oktatást viszont a vállalkozások és gazdálkodó szervezetek biztosítják" - tart fogalommagyarázatot Szűcs György az IPOSZ elnöke. "A szakmai utánpótlás kinevelése mindig a "családi céh" feladata volt, mivel az üzlet öröklése miatt a szakmával járó feladatok tökéletes elsajátítása is fontos volt. A tervgazdaság alatt, ahogy szinte mindent, a szakképzést is központosították, a céhek feladatát a tanműhelyek vették át.

"Kilencvenre már látható volt a szakképzési rendszer közelgő csődje. A nagy üzemek nem tudtak úgy és annyit foglalkozni tanulóikkal, amennyit kellett volna, az oktatási színvonal és a szakmunkás tanulói létszám zuhanásával a szakmunka felértékelődött. Az állam csak módjával dotálta a szakképzést: a megmaradt tanműhelyeket hellyel-közzel fejlesztették, a vállalkozásokat adó-, és járulékkedvezménnyel igyekeztek rábírni egy-egy tanuló foglalkoztatására, kevés sikerrel. Most, 2009 őszén világosan látszik, hogy probléma van a szakmai utánpótlással" - elemzi a helyzetet Szűcs.

"A két-három éve végzett fiatalok alkalmatlanok az önálló munkavégzésre" - az elnök szerint a tanuló későbbi önállósága ma kizárólag a gyakorlati helytől függ. "Nagyvállalatnál töltött inasévei alatt egy cipész szakmunkás soha nem találkozik személyesen megrendelőjével, nem alakulhat ki személyes kapcsolat. Így sem az iskola, sem a gyakorlati hely nem tanítja meg a fiatalokat arra, hogyan alakítsanak ki kapcsolatot vevőikkel, hogyan bánjanak velük, nyerjék el bizalmukat. Az IPOSZ ezen szeretne változtatni." Szűcs szerint a gazdaságban végzett gyakorlati képzés összhangba hozható a szakiskolák tanműhelyeiben folytatott oktatással. "Ehhez a gazdaságot - különösen a családi-, mikro- és kisvállalkozásokat - a tanulók gyakorlati képzésére kell ösztönözni."

Ezt a célt azonban csak akkor tudja elérni a kormány, ha új gazdasági stratégia szerint, gazdasági súlyuknak megfelelően kezelik a családi- és mikrovállalkozásokat. Ehhez viszont el kell végezni a tíz főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások teljes körű felmérését, elemzését, és az uniós és magyar forrásokat ez alapján kell a vállalkozásokhoz juttatni.

Szűcs György lapunknak elmondta: a korábbi tárgyalásaiknak eredményeként az IPOSZ már huszonhét szakma vizsgabizottságát felügyeli, vizsgabiztost is delegálva. Ez együtt garantálja a színvonalas vizsgát. Az IPOSZ negyvenkétezer vállalkozást fog össze, kétszázezer alkalmazottal és nyolcvanezer segítő családtaggal. A cégek kétszáz kézműves szakmában évente közel tízezer szakmunkás tanulót képeznek.

Forrás: Vállalkozói Negyed