Vasárnapi Újság

2008-03-09 07:08

Vasárnapi Újság

Műsorvezető: Gadácsi János


Gadácsi János: - Ellentétes rekordokat állított be a magyar gazdaság. Az 1% körüli növekedés mélypontot jelent, a 8,1%-os munkanélküliségi hányad pedig csúcsnak számít. Mit lehet tenni a gazdaság szereplői szerint azért, hogy minél több magyar állampolgár önbecsülése erősödhessen azáltal, hogy kisebb-nagyobb szünet után ismét jól fizető munkával tarthatja el önmagát és családját? Molnár Pál két ágazati érdekvédelmi szervezet vezetőjével beszélgetett.

Molnár Pál: - Tolnai Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke. A közelmúltban megjelent a KSH adata, 8,1%-os csúcsszinten van a munkanélküliség. Ad-e ihletést ez az adat ahhoz, hogy a munkahelyteremtés ötleteit felszínre hozz?

Tolnai Tibor, elnök, ÉVOSZ: - Ez a 8,1% ez az elmúlt évek csúcsa. Mindenképpen nagyon magas, ez országos probléma. Mi ágazatunkban azonban egy frucsa, felemás helyzet alakult ki és a környező országokban is hasonló a helyzet. 2007-ben nagyon erősen lecsökkent az ágazat termelési volumene, 14%-kal csökkent. Ennek a következménye, hogy 2008-ban sem indul egy konjunktúra. Ugyanakkor az jellemzi, hogy az ágazatban szakmunkaerőhiány van. Kevés a szakmunkás, kőművest, ácsot, vasbetonszerelőt, burkolót nagyon nehéz felvenni. Épp a napokban beszéltem szegedi, miskolci kollégáimmal. Ugyanez a helyzet, csökken a volumen, ugyanakkor a szakma alapvető szakemberhiánnyal küszködik.

M.P.: - A külső szemlélőt a volumencsökkenés is meglepi, hiszen lakóparképítésekről és bevásárlóközpont építésekről hall és olvas.

Tolnai Tibor: - Minket sajnos nem lepett meg, mert a tavalyi év eleji prognózisunk is az volt, hogy késnek az uniós beruházások. A külföldi tőke magyarországi beáramlása szintén lecsökkent. Magyarországon éppen a fokozott adóterhelés miatt nem mondható el, hogy a munkaerő olcsó lenne, sőt a környező országokhoz képest a terhek miatt, elsősorban a terhek miatt a bérköltség magas és bizonyos területeken más ágazatban is az jellemző, hogy munkanélküliség magas, viszont ha szakképzett munkaerőt keres akár egy külföldi, akár magyar befektető, akkor gondokkal küzd. Nagyon nehezen helyrehozható kérdés ez. Szakmunkásképzésnek az egész rendszere elhibázott és rossz. Nem a gazdaság valódi igényeihez igazodik. Az ágazatban a számításaink szerint 2010-re, 13-ra több 10 ezer szakmunkás fog hiányozni. Korábban el lehetett azt mondani, hogy persze, majd Romániából bejönnek az ipari szakmunkások.

M.P.: - Mármint az erdélyi részre gondol?

Tolnai Tibor: - Igen, hát kiváló ácsok, kiváló szakemberek jöttek be Erdélyből. Erre azonban már jelenleg sem számíthatunk, hiszen Romániában a mienknél sokkal jobb konjunktúra van. Az ipari termelés növekszik, ugyanakkor az uniós csatlakozással megmaradtak ezeknek munkavállalóknak is a lehetőségei. Nagyon sok kiváló szakember dolgozik Spanyolországban, ez jellemző egyébként a többi országra is, hogy egyéni munkavállalóként elsősorban a fiatal, jól képzett szakmunkások azok lehetőséget látnak külföldi munkavégzésben. Csak példaként említem meg, hogy Ausztria először bezárta a kapuit, viszont ma már 2200-2300 euróért csábítja az itteni szakmunkásokat.

M.P.: - Az Ön szavaiból az tűnik ki, hogy nem is annyira munkaerőhiány van, hanem sokkal inkább munkaerőigény.

Tolnai Tibor: - Igen, szakképzett munkaerőigény van és említette, az előbb beszéltem a szakmunkásokról.

M.P.: - Na és mi van a felsőfokú végzettségűekkel?

Tolnai Tibor: - Sajnos ugyanez a helyzet. A cégünknél művezetőkből pl. tartósan hiány van és ha feladunk hírdetést és ez nemcsak a mi cégünkre igaz, hanem a többiekre is, hogy egyetemet végzett, nyelvet beszélő fiatal mérnököket szeretnénk fölvenni, sajnos nem dübörögnek itt az ajtóink.

M.P.: - Hogy érti, hogy a hazai munkavállaláshoz idegen nyelvtudás kell?

Tolnai Tibor: - Már a hazaihoz is, hiszen nagyon sok külföldi befektető jött az elmúlt időszakban az országba. A vevőkkel történő kapcsolattartásban elengedhetetlen az idegen nyelv tudása.

M.P.: - Érthetetlen, hogy kevés a szakmunkás az építőiparban, hiszen az a 140 ezer Ft-os átlagkereset, az eléggé vonzó lehet.

Tolnai Tibor: - Ahhoz képest, hogy a nemzeti gazdasági átlag messze meghaladja az építőiparban elérhető átlagkeresetet, hát ez nem egy szívderítő szituáció, meggyőződésem, hogy az ágazatban a béreknek a helyére kell kerülniük. Ehhez az kell pl., hogy elsősorban a közbeszerzéseken reális árakon történjenek a vállaltba adások, mert egyfelől a kormány küzd a szürke- és feketemunka ellen, ugyanakkor a közbeszerzéseken a legalacsonyabb ár szinte az egyetlen értékelő tényező. Ennek következtében az itt ipari árak még az inflációt sem követik. Az lenne a helyes, ha itt reális áron meg vannak fizetve a vállalkozók, akkor elvárható az, hogy a dolgozóiknak is korrekt, tisztességes bért fizessenek. Ma ez nem így van. Mi azért küzdünk, hogy egy minimális rezsi alatt, díj alatt ne lehessen vállalkozik. Aki ez alatt vállalkozik az csal.

M.P.: - Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke. Sokat hallunk a multinacionális vállalatokról és kicsit meglepőnek tűnik az adat, hogy a munkavállalóknak 67%-át a mikro- és kisvállalkozások foglalkoztatják. Hogyan lehetne ezt a szektort úgy előnyös helyzethez juttatni, hogy még több embert foglalkoztassanak?

Szűcs György, elnök, IPOSZ: - Előnybe kéne helyezni. De az előnybe helyezésen mindenki azt érti, hogy egy másik által nem igénybe vehető támogatásra gondolunk. Valójában nem erről van szó. Az adatok alapján látható, hogy ebbe a világban, a szociális piacgazdaságban, amikor a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem mellett a negyedik szektorban helyezkednek el a legtöbben és ezen a helyen a vállalkozások jól előkészített indításával az ahhoz szükséges technikai és pénzügyi, meg bürokráciai segítséget kellene megadni, vagyis ezeknek a kisvállalkozásoknak a tőkeellátása és az információval való ellátása jelentené azt, hogy hogy tudott menni.

M.P.: - És ha Budapesten 1300 rendőr hiányzik az utcákról, országosan 2 és fél ezer, ugye ezt is egy tőkeinjekcióval lehetne megoldani?

Szűcs György: - Ez az alapvető kérdések közé tartozik az IPOSZ szerint is és véleményem szerint is. Egy olyan államigazgatásnak a működtetését kell fenntartani, amelynek nem a tevékenység a sok, hanem azok kevesek, akik ennek fenntartásához befizetnek. 3,9 millió személy, így mondom, mert ugye vállalkozó is és alkalmazott is van közte, ezért bármennyire furcsa, bármelyik foglalkozását területnek, kistérségnek a lakóit megkérdezzük, mindenki elmaradt fejlesztésre, vagy jó lenne ha lenne fejlesztésről beszél. Valójában nem fog több fejlesztés akkor lenni, ha nem a foglalkoztathatóvá tétel válik első programponttá ebben az országban, vagyis annak az 1,4 millió inaktív embernek, aki vágyik a munkára nagy többségében, olyan lehetőséget kell teremteni, hogy személyiségében is és szaktudásában is értéktermelő tevékenységet végezzen, vagyis inspirálva legyen, ne csak adminisztratív úton, hogy nagyon kevés esemény megszakítom, időnként rehabilitációs járulékot kap, időnként pedig közmunkára kell elmennie. Tréningben tartásra alkalmas ez a feladat.

M.P.: - A tréningben tartás nagyon fontos.

Szűcs György: - Igen, de akkor jó tréningezni, eddzeni, ha egy csapatnak megmondják, hogy március 8-án elkezdődik az NBI-es bajnokság és onnantól meg kell magát méretnie. Az elmúlt hosszú időszaki tréningezés azt eredményezte, hogy korosztályok, hát öregedtek ki és a fiatal korosztályok nem kerültek be, mert nem lett vonzó számára a fizikai munka.

M.P.: - Ha az ember akár munkanélküliekkel, akár dolgozókkal beszélget, azt hallja, hogy tele vannak jobbnál jobb ötletekkel és az ötletek megvalósításához kellő elszántsággal. Mi az, ami hiányzik ebben az országban ahhoz, hogy az alkotókészség még jobban kibontakozhasson?

Szűcs György: - A vállalkozás az egy olyan veszélyes üzem, mint a közlekedés, amibe hiába vagyok én jól felkészülve, hiába van jó elképzelésem, hogy hogy tudok közlekedni különböző utakon az országban, ha a mellettem lévő szeretnék ugyyanazon a területen, nincsenek jól felkészülve, csak vádjaik vannak, de se vezetői kultúrájuk, sem üzembiztos autójuk, hogy a közlekedési példánál maradjak, ezért az ötletek során olyan karambolok következhetnek be, amelyeknek csak bukás lehet a vége. Magyarország ugye 56,5%-os foglalkoztatási rátája van, mellettünk lévő Ausztria, többi pedig mind 65-67-73, arról már nem beszélek, hogy 79 Dánia és a többi.

M.P.: - Emelné-e a foglalkoztatottság szintjét, ha a 100 milliárdos nagyságrendű nyereségeket elérő és ezt a pénzt jelentős részben külföldre vívő bankok jóval több kockázati tőkével árasztanák el a magyar gazdaságot?

Szűcs György: - Plusz tőke vagy több tőke mindenképpen emelné. A bankoknak a hitelezése egy-egy vállalkozásnak a jó ötleteinek a hitelezéséért igen, nagyobb kockázatot kellene mostmár vállalni. Már csak azért is, mert a telítődő piac vagy a lassan kialakuló piacban azötlet az első, de az ötlet mindig több forrást igényel, mint amivel rendelkezésre állnak. Hihetetlen, hogy azok az emberek, akiknek ötlete van és nincs tőkéje, 100 ezer Ft-ja sincs, de el akar kezdeni vállalkozni, az első gondolata egy 300 millió Ft-os hitellel megvalósuló, a világ legnagyszerűbb tervével ostromol engem. Mert abból 500-at fog visszavinni. Az IPOSZ tananyagokat akkrediáltat most és IPOSZ Akadémia néven olyan vállalatvezetési ismeretekkel szeretné tudást nyújtani a vállalkozást kezdőknek, maivel nagyon sok piaci kudarcot ki tudnak szűrni, ill. a meglévő kilátástalanságba önmaguk által tudják megtalálni azokat az utakat, amivel tovább tudnak lépni.

G.J.: - Az Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön élő emberek helyzete egyre súlyosabb, mivel a munkanélküliség ezeken a helyeken a fővárosi adatok hétszerese, tette közzé a napokban a hírt a sajtó. A munkahelyteremtés lehetőségeiről Molnár Pál Tolnai Tiborral és Szűcs Györggyel beszélgetett.


----- * * * * * -----