Veszélyben százezer munkahely

Debrecen (HBN) - A magyar gazdaság „megroggyantására” alkalmas adósságlánc becsült adatok szerint 2000-2005 között mintegy 120-140 milliárd forint lehetett. Napjainkra ez az összeg egyes jelzések alapján- csak az építőiparban meghaladta a 250 milliárd forintot, s ezzel 100 ezer munkahely került veszélybe - jelentette ki Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) elnöke, aki az általuk javasolt megoldási elképzelésekről is szólt.

81-ről 95 napra nőtt
A szakember alapvető gondnak érzi azt, hogy nincs jogszabály, de még precedens értékű álláfoglalás vagy egészséges önszabályozás sem létezik a fizetés kikényszerítésére. - A körbetartozás az anyagilag leggyengébbet, a kisvállalkozót sújtja leginkább. A teljesítést követő 90 napon túl történő kiegyenlítés azt jelenti, hogy a rangsor aljára került kisvállalkozó tartja el a nála hatalmasabb és a gazdaságban esetleg meghatározó szerepű nagyvállalatot - utalt a jelen helyzet abszurditására Szűcs György, hozzátéve, hogy miközben egy éve az építőiparban még 81 nap volt a fizetés átlagos elhúzódása, ez nyárra már elérte a 95 napot. A behajthatatlan követelés aránya 15-20 százalékra tehető, ami éppen elég ahhoz, hogy az esetleges nyereséget elvigye. Így nem csoda, hogy a fizetésképtelenség csak az elmúlt évben mintegy 7-10 ezer céget sújtott - tudtuk meg a szakembertől, aki maga is kisvállalkozó.

Garanciák kellenek
Az általuk szorgalmazott megoldási módozatok között Szűcs György megemlítette például az egyéves fizetési átütemezés lehetőségét, vagy azt, hogy a nullása APEH-adáigazolás elegendő a hite]felvételre és a faktorálásra. Külön gondként hozta szóba ennek kapcsán az áfa-visszafizetések késedelmét, valamint a pályázati pénzek utólagos folyósítását. Ez utóbbinál utalt az állam felelősségére is. Az Iposz a közbeszerzési törvény módosítását is szorgalmazza, ennek hiányában ugyanis a kisvállalkozók továbbra sem lehetnek biztosak abban, hogy a munkájuk ellenértékét határidőre megkapják.

A körbetartozás miatt emeltek szót az építőanyag-kereskedők is, akiknek egy év alatt 3 milliárd forintnyi veszteségük keletkezik a ki nem egyenlített számlák miatt. Emellett jelentős kamatveszteséggel is számolniuk kell, hiszen az egyébként fizető ügyfelek jelentős része is kisebb-nagyobb késedelemmel rendezi a számláját. Szerintük nem is a körbetartozás a leghelyesebb kifejezés erre a jelenségre, hanem inkább a lánctartozás, hiszen a kör az adósságok esetében korántsem zárul be. Gyakori viszont, hogy valaki tudatosan indítja el az adósságláncot azzal, hiogy nem fizeti ki a neki dolgozót, szállítót, s a folyamat megy tovább…

Forrás: Hajdú Bihari Napló