Visszaadhatják az ipart a rokkantak, bajban a kistelepülések

akik a korábbi szabályok szerint nyugdíj mellett folytattak valamilyen kiegészítő tevékenységet, ám életkoruk nem éri el az öregségi nyugdíj korhatárát.

Január elsejétől így főtevékenységnek minősül majd például a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult rendőrök vállalkozása éppúgy, mint a rokkantakéi. Utóbbiak közül – mint azt a penzcentrum.hu megírta – azokat érinti hátrányosan a változás, akik a múlt évben még rokkantsági nyugdíjban, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek. Ők eddig a jövedelmükből 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizettek, valamint az 5100 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást. Az új rendszerben azonban nem minősülnek nyugdíjasnak, így főállású vállalkozóként adóznak majd, vagyis legalább a 93 ezer forintnyi minimálbér után kell közterheket fizetniük – ha termelnek ennyi jövedelmet, ha nem.

„Nagyon sok olyan vállalkozó van, aki nem érte el még az öregségi nyugdíj korhatárát, de valami oknál fogva nyugdíjas” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Rusa Attila, a Szolnok és Vidéke Ipartestület ügyvezető igazgatója, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) országos elnökségi tagja hozzátette: Jász-Nagykun-Szolnok megyében az ipartestület tagjainak hozzávetőleg 60 százaléka nyugdíjas, felerészben nyugdíjkorhatár alattiak, sokan közülük nők. Országos szinten hasonló arányok lehetnek. Rusa szerint jelentős részük nem tud annyi jövedelmet megtermelni, hogy az új rendszerben megérné fenntartani a vállalkozását, így az elnökségi tag arra számít, hogy az érintettek közül sokan kénytelenek lesznek felhagyni kiegészítő tevékenységükkel.

„Könnyen megeshet, hogy a kistelepüléseken megszűnhetnek a szolgáltatások, sokan beszüntetik majd a tevékenységüket a cipészek, bőrdíszművesek, szabók, fodrászok közül. Az ilyen tevékenységekből már eddig sem lehetett sok jövedelemre szert tenni” – állítja Rusa. Hozzátette: „Hasonló lehet a helyzet azokkal az építőipari vállalkozókkal, így például a villany- és vízvezeték-szerelőkkel, akik nem új munkákat csinálnak, csak javítási feladatokat látnak el. Ők nem tudnak annyi jövedelmet megtermelni, hogy megérje fenntartani a vállalkozásukat az új rendszerben. Kérdés, hogy akkor ezek után az ilyesféle munkákat ki fogja elvállalni, hiszen nem valószínű, hogy a főtevékenységként vállalkozásban dolgozó építőipari szakemberek ilyen jellegű apróbb munkákért kiszállnak majd” – teszi fel a kérdést az ügyvezető igazgató.

Forrás: vg.hu