Visszaáll a szakképzés régi rendje

A szakképzési törvényt tavaly többször módosították, folyamatosan az uniós irányelvekhez hangolva. A változtatások azért is szükségesek voltak, mert az utóbbi négy-öt évben nyilvánvaló lett a korábbi szakképzési rendszer csődje. Szűcs György, ipartestületi elnök szerint a hanyatlást a tankötelezettség tizenhat, majd tizennyolc évre emelése mellett a Nemzeti Alaptanterv (NAT) kísérletezése is gyorsította.

"A változtatások hatására a kilencedik-tizedik évfolyamok közismereti oktatásának szintje - írás, olvasás, számolás -, illetve a humán tantárgyak oktatási színvonala annyira visszaesett, hogy a gimnáziumot választó tanulóknak gyakran tört bele a bicskájuk a felsőoktatásba. A hármas átlaggal rendelkező diákokat hatvanhét felsőfokú intézmény várta tárt karokkal. Az egyre bonyolultabb technikát és technológiát igénylő szolgáltató, árutermelő és kézműves szakmáknál viszont így csak az ennél is gyengébb átlagú fiúk-lányok maradtak. Ők azonban olyan későn kapcsolódtak a szakmunkás képzésbe, hogy sokukat már nem ösztönözte a tanulás." Az évente születő kilencvenötezer gyermek közül tizenhat éves kora után mintegy kilencezer hagyja ott a képzést. Így jó szakmunkás sem lesz belőlük, nemhogy jó technikus vagy mérnök. Az Ipartestület úgy látja, az előrehozott szakképzés visszaállítása sokat javíthat majd a helyzeten.

1990-előtt, a NAT bevezetését megelőzően hároméves szakmunkás képzést kaptak a diákok, erre alapozták a dolgozók esti gimnáziumát és az egyéb továbbtanulási lehetőségeket. Így, akinek szüksége volt rá, jó szakma birtokában tehetett érettségit, esetleg folyathatta tanulmányait a felsőoktatásban. "A régi gyakorlatot elővéve, három-négy éve tartó szakmai egyeztetéseken értük el, hogy jövő szeptembertől alternatív lehetőségként legyen választható ez a képzési forma"- újságolja Szűcs. A régi-új rendszer mai értelmezése szerint a közismereti oktatás kilencedikben fejeződik be, tizedik és tizenegyedik évfolyamban pedig a tanulók szakmunkás vizsgával záródó, döntően gyakorlati oktatásra alapozott képzést kapnának, nyolcvanhét szakmában. A törvényváltozás hatására várható, hogy a szakmát az iskolai tanműhelyek helyett, döntően kisipari műhelyekben, valódi megrendelések teljesítése közben sajátíthatják el a tanulók.

A szakképzésről szóló törvény változásai megosztják az érintett szervezeteket. A szakképző iskolák kíváncsian figyelik a változásokat, míg a pedagógusok munkájukat féltik. "A tizedik évfolyamtól kezdődő intenzív gyakorlati oktatás átrendezi a tanárok eddigi beosztását; az átrendeződés egy-egy oktató munkáját feleslegessé teszi." A munkaügyi és oktatási oldal szerint persze "aggályos tizennégy éves gyermekeket szakmai válaszút elé állítani". Szűcs azonban úgy tapasztalja, hogy a szülők és az iparosok mindenképp a változást pártolják. "A régi iparosok pontosan tudják, hogy minél hamarabb kezdenek oktatni egy kézügyességet igénylő szakmát, a gyerekek annál nagyobb eséllyel tekintik hivatásuknak azt.

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara oktatási irodavezetője szerint elengedhetetlen, hogy minél több vállalkozás vegyen részt a tanulóképzésben, a szakmai utánpótlás érdekében. "A tapasztalatok így is azt mutatják, hogy sok diák nemhogy alkalmatlan választott szakmájára, még csak nem is érdeklődik iránta" - mondja Gyetvainé Vitkóczi Marianna.

Mivel az előrehozott - alternatív - szakképzés rendszere még nincsen maradéktalanul kidolgozva, az Iposz november huszonötödikén, szerdán szakmai konferenciát tart a kérdésben, a budapesti Radisson Sas Béke Hotelben. A szakmai érdekegyezetésen ott lesznek az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, illetve a Magyar Szakképzési Társaság képviselői, valamint szakképző iskolák és önkormányzati vezetők is.

Forrás: Vállalkozói Negyed