XVII. Regionális Építők Napja

A nyíregyházi Építőipari Ipartestület Elnöksége nevében a

XVII. Regionális Építők Napjára

invitálom a sajtó képviselőit.

Időpont: 2011. június 11. (szombat) 12,00 órától

Helye:     Nagykálló, Harangod Szabadidő Központ

Program

12,00 – 13,00 óra:

F      Az előadók az ünnepség megkezdése előtt is szívesen adnak interjút a sajtónak

13,00 – 17,00 óra:

F      Az ipartestület és tagsága az építőiparosság helyzetének gyakorlati tapasztalatai, kilátásai

Előadó: Huray Gábor elnök (ipartestület)

F      „Szolgáltató IPOSZ és ipartestületek a megyék gazdasági erejének erősítéséért, a gazdasági térségek és helyi piacok fejlesztéséért 2011-2015 között”

F      Aktuális információk az építőipari ágazat krízis helyzetéről különös tekintettel az építőipari kisvállalkozásokra, jövőjükre (pályázatok, támogatások, hitelek, kormányzati intézkedések, jogi szabályozások, stb.)

IPOSZ tisztségviselői:

·         Szűcs György elnök

·         Kurucz Zsigmond tiszteletbeli örökös elnök

·         Géresi József és Kassai Róbert alelnök

F    Kitüntetések átadása (2 IPOSZ Díj, Magyar Kézművességért Díj ezüst fokozata 4, és bronz fokozata 4 főnek, 25 éves vállalkozó tevékenységért „Ezüst Gyűrű 3,   Aranykoszorús Mester kitüntetés 1 főnek.)

Az Építők Napjára a meghívást elfogadta dr. Kovács Ferenc Nyíregyháza polgármestere, Juhász Zoltán Nagykálló polgármestere, valamint több kamarai, érdekképviseleti, stb. vezető is.

A fórumra 100 főt vár az ipartestület.

A rendezvény a sajtó számára NYILVÁNOS, a média munkáját előzetesen és a helyszínen is készséggel segítjük (Sajtószolgálat, telefon: 06-30-552-2767, Huray Gábor ipartestületi elnök, telefon: 06-30-945-4063, helyszínen: Bacsó János gazdasági vezető, telefon: 06-30-582-1198)

A megrendelők és az építőiparosok szempontjából is fontos tanácskozásra köszönjük meghívásunk elfogadását és tudósítását.

Simsik Ágnes sajtófőnök

Információ a sajtó számára

Építők Napja, 2011. VI. 11. Nyíregyháza

Az IPOSZ és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ipartestületek tagszervezete, a nyíregyházi Építőipari Ipartestület 1990-ben alakult. Kőműves, tetőfedő, bádogos, ács, burkoló, villanyszerelő, szobafestő-mázoló-tapétázó, épületgépész és más szolgáltató- és termék előállítókat is tömörít.

A tagság között több mint 90% az egyedül dolgozó, vagy 1-3 főt foglalkoztató és az idős mesterek aránya.

Az idén 17. alkalommal kerül sor az Építők Napjára a térség nagy presztízsű és komoly hagyományú iparos találkozójára.

A programból is kitűnik a fórum célja: vagyis a gyakorlati tapasztalatok, problémák, a vállalkozások működését segítő javaslatok összegyűjtése, a szakma fejlesztése, a megrendelőknek nyújtott szolgáltatások, és az üzleti kapcsolatépítés erősítése.

Az ipartestület és tagsága tapasztalatiból is megállapítható, hogy a megye építőiparosságának siralmas a helyzete, az érdemi változás lassú. A globalizálódó gazdasági, pénzügyi társadalmi válság és a több szempontból is hátrányos megyei helyzet (pl. munkanélküliség) szinte megoldhatatlan feladatot jelent az építőiparosoknak a gazdálkodásban. Az évek óta ismert, megoldásra váró problémák sokasága a kis cégek tömegét sodorja az ellehetetlenülés szélére. Amit a nagyobbak átvészelnek abba az egyszemélyes vállalkozások bele roppannak.

Az állami, önkormányzati és lakossági megrendelés radikális  csökkenése tart, kevesebb új lakás épült, magas a félbe maradt építkezések aránya, az építésszerelés tevékenység visszaesett, a lakosság tartaléka kimerülőben van, ezért halogatja a lakásfelújítást. Felháborító méreteket ölt a körbetartozás, szinte kigazdálkodhatatlan a járulékok költsége, és adóterhek mértéke, a beruházásra és karbantartásra szánt költségek visszaestek, tőkehiány van, a fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás nehézkes. Az EU-s támogatásoknál és a hazai pályázatoknál alig van a pályázónak az önrészhez és az előfinanszírozáshoz   forrása, még mindig bonyolult az adminisztráció. A legálisan működő vállalkozások elvárják, hogy a hatóságok szűrjék ki és keményen szankcionálják az illegálisan működőket. A körbetartozásnál a legkisebbek az alvállalkozók alvállalkozói, ők vannak a sor végén, a munkát ténylegesen elvégzők nem jutnak pénzükhöz, így nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek, ezért gyakran a tevékenységük megszüntetésére kényszerülnek, feketegazdaságba menekülnek, kényszervállalkozók lesznek.

Az építőiparosok a talpon maradást és a tisztességes versenyfeltételeket biztosító jogalkotásban bíznak, ezt várják.

Az építőiparosok kistérségi és regionális megjelenésében határozottabban kell biztosítani az esélyegyenlőséget a közbeszerzésekben és a pályázatokban.

Az EU-s „Gondolkozz először kicsiben” elvet érvényesíteni kell a helyi rendeletalkotásban és programokban. Vagyis a kicsik élvezzenek prioritást az önkormányzati közintézmények tatarozásánál, bérlakások építésénél.

Az építőipar területén pályázó családi-, mikro-, kis-, és középvállalkozásoknál szükséges a pozitív diszkrimináció, pl. az EU-s támogatásoknál és egyéb pályázatoknál vagy önkormányzati beruházásoknál.

Az építőipar igényeihez igazodó szakképzés és az utánpótlás biztosításának mielőbbi megoldása kulcskérdés.

A vállalkozások motorjai lehetnének a rugalmas banki hitelezések, de ehhez fel kell számolni a kicsikkel szembeni nagyfokú pénzintézeti bizalmatlanságot.

A vállalkozói járulék és egyes adónemek, és az adminisztráció további csökkentése aktuális feladat.   A körbetartozás a korrupció melegágya.

A kormányzat részéről jövőbemutató megoldás kezdete lehetne egy komplett törvénycsomag létrehozása, amely érintené alapjaiban a Polgári Törvénykönyv, a Közbeszerzési törvény, az Adótörvény, a Cégbírósági eljárás idevonatkozó szabályait is. Nem utolsó sorban eredményesebb lenne a jelenlegi banki eljárások kapcsán, ha kedvezőbb hitelfelvételi lehetőséget biztosítanának, mérsékelve a felszámítandó járulékos költségeket.

A korrupció visszaszorítása érdekében sürgősen módosítani .kellene a Btk idevonatkozó szabályait, precedens értékű pénzbüntetés és végrehajtandó-letöltendő szabadságvesztési tételekkel.

A gazdaság egyik motorja,  az építőipar  tényleges beindításának eszköze lehetne a rászorultak, ifjú házasok kedvező feltételek melletti első lakáshoz juttatási támogatása,  az állami beruházásokat segítő kormányzati támogatási formák kidolgozása.

A mikro-, családi-, kisvállalkozások pályázati lehetőségeinek biztosítása, alkalmazott foglalkoztatása esetén igénybe vehető kedvezmény nyújtása,   ne csak a „multik” támogatását preferálják a munkahelyteremtő támogatást előíró jogszabályok, hanem a kicsiket is.

Az ipartestületnek még hatékonyabban kellene bekapcsolódni a vállalkozásokat is érintő helyi rendeletek előkészítésébe, lebonyolításába, az információ áramlásba, a lakossági kapcsolatok építésébe.

A határokon átnyúló térségi gazdasági, érdekképviseleti, illetve vállalkozások közötti együttműködés alakítása, az ipartestületi szolgáltatások bővítése a fontos teendők közé tartozik.

A gazdasági program alapján a szolgáltató IPOSZ és az ipartestületek 2011 – 2015 között a megyék gazdasági erejének erősítéséért, a gazdasági térségek és helyi piacok fejlesztéséért dolgoznak.

Az Építők Napján 14 mester kiemelkedő szakmai és közösséget segítő tevékenységéért az IPOSZ magas, szakmai kitüntetésében részesül.