Az Európai Építőipari Szövetség, EBC be nem jelentett foglalkoztatás ellenes deklarációja

Az Európai Építőipari Szövetség, EBC
be nem jelentett foglalkoztatás ellenes deklarációja

Definíció szerint nehéz pontosan meghatározni a be nem jelentett foglalkoztatás mértékét. Egyes szakértők, hipotézisek szerint a nem-hivatalos gazdaság az Európai Unió bruttó hazai össztermékének, GDP-jének 7-16% közötti értékét adja, valamint a teljes hivatalos foglalkoztatás 7-19% közötti értékét jelenti.

Az Európai Építőipari Szövetség, EBC egyértelműen ellenzi a be nem jelentett munka valamennyi formáját. A be nem jelentett munka torzulást okoz a versenyben azon vállalkozások számára, akik tevékenységük végzése során teljes mértékben betartják a törvényi előírásokat. Emellett az illegális foglalkoztatás aláássa az európai társadalom biztosítási rendszerek életképességét, lévén, hogy csökkenti a rendelkezésre álló anyagi forrásokat.

Ez az, amiért az EBC erőteljesen támogatja azokat a rendelkezéseket, melyek abban az irányelv javaslatban találhatók, amely irányelv majd az illegálisan az országban tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat alkalmazó munkaadókkal szemben alkalmazandó szankciókat állapítja majd meg – COM (2007) 249, bár néhány módosítást javaslunk (ezzel kapcsolatban lásd az EBC állásfoglalását ezzel az irányelv javaslattal kapcsolatban).
A Bizottság javaslatában és más rendeletekben előrelátható akadályozó intézkedéseken túl az EBC azt javasolja, hogy szükség van megelőző intézkedésekre és tájékoztató kampányokra.

Az EBC osztja azt a véleményt, hogy az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak is fel kell lépniük az illegális foglalkoztatás okaival szemben, melyek nagy részben jól ismert megoldatlan problémák miatt léteznek.

Az építőiparban a be nem jelentett munka okai főleg a munkaerő-hiány, a kényszerítő jellegű munkaügyi rendelkezések, és a túlzó társadalom biztosítási járulékok és egyéb adó kötelezettségek. Igen gyakran a vevő, az ügyfél az, aki azt kéri az építőiparostól, végezze úgy el a munkát, hogy nem ad számlát, elkerülve így az ÁFA megfizetését.

Számos alkalommal a be nem jelentett munka oka maga az alkalmazott, aki bár be van jelentve a cégnél, de a hétvégén és a szabad idejében is vállal munkát, melyet aztán már teljesen illegális módon fizetnek ki. Ez egy párhuzamos gazdasági folyamat, mely egyszerre teremt munkalehetőséget a kézművesek és a KKV-k számára, és ezzel egyidőben csökkenti a számukra elérhető munkák, megrendelések számát az építőiparban, és ezalatt magát a foglalkoztatást hátrányosan érinti.

Az EBC az alábbiakat javasolja az európai építőiparban tapasztalható be nem jelentett munka elleni hatékonyabb küzdelem érdekében:

1. A szabályozási környezet egyszerűsítése és sokkal rugalmasabb munkafeltételek teremtése
Nagy igény van arra, hogy amennyire csak lehetséges egyszerűsítsük azokat a feltételeket, amelyekben a kézműves vállalkozások, a kis- és középvállalkozások működnek, hogy könnyebbé váljon tevékenységük, és következésképpen javuljon munkahely teremtő képességük, valamint a bejelentett foglalkoztatás. Ebben a vonatkozásban szektorunk hatalmas potenciállal rendelkezik, lévén igen munka-intenzív. Az egyszerűsítésre igény van, nemcsak ami az európai uniós rendeleteket, vagy a szabványokat illeti, hanem minden egyes tagállamban úgyszintén. A „gondoljunk először a kicsikre alapelvet” széleskörűen kell alkalmazni.

Az EBC teljes mértékben támogatja az Európai Bizottságnak azt a kezdeményezését, hogy a Bizottság munkatársait munkahelyi gyakorlatra küldik ki kis- és középvállalkozásokhoz. Ajánlott, hogy rendszeresen megújuljanak a tapasztalatok, és arra bátorítjuk a tagállamokat, hogy indítsanak hasonló kezdeményezéseket. Ezek a munkahelyi tartózkodások, gyakorlatok lehetőséget kínálnak a törvényhozást előkészítőknek arra, hogy megismerjék a kisvállalkozások napi életét, valóságát, hogy aztán ne alkossanak a kisvállalkozások számára megvalósíthatatlan rendeleteket.

A szociális partnereknek is sokkal jobban figyelembe kellene venniük a KKV-k véleményét, hisz ők foglalkoztatják az építőipari munkaerő 80%-át. A kisvállalkozások (50 fő alatt) önmagukban a teljes építőipari munkaerő 65%-t foglalkoztatják az EU-ban. Számos tagállamban, különösen az újabban csatlakozott országokban a bérekről és a munkafeltételekről a KKV-képviselők bevonása nélkül döntenek. Foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, hogy a kisvállalkozások problémái is figyelembe legyenek véve. Európai szinten az EBC-t teljes mértékben el kell, hogy ismerjék szociális partnerként.

2. Pénzügyi ösztönzők a vevők, az ügyfelek számára
Az Európai Bizottság által a be nem jelentett foglalkoztatásról megjelentetett jónéhány közleményben az adók és a társadalom biztosítási járulékok vannak megemlítve, mint amik a be nem jelentett foglalkoztatás egyik fő okozói.

Ez az, amiért az EBC teljes mértékben támogatja a csökkentett ÁFA-kulcsok folyamatos alkalmazását a lakásokban végzett felújítási, fenntartási munkákra (a tagállamok jelenleg 2010-ig kaptak jogosultságot ennek használatára). Az EBC igazolva látta saját elképzeléseit annak a tanulmánynak az eredményeiben, melyek megerősítették, hogy a csökkentett ÁFA-kulcsok célzott alkalmazása bizonyos helyi szolgáltatási formákra lehetővé teszi a be nem jelentett munka csökkenését és növeli a hivatalos gazdaság iránti igényt.

A tagállamoknak adó-ösztönzőket kellene kínálniuk a háztartások számára annak érdekében, hogy szemükben a legális munkavégzést vonzóbbá tegyék. Adócsökkentést vagy adóhitelt kellene ajánlaniuk azoknak a háztartásoknak, akik kiadásaikat egy építőipari cég számlájával igazolják.

3. Szociális azonosító kártya
Néhány tagállamban szociális azonosító kártyát vezettek be. A kártya egy személyes igazolvány, amit rendszeresen kiküldenek minden építőipari munkásnak. Csak azok az építőipari munkások kapják meg ezt a szociális azonosító kártyát, aki után a munkaadó befizette a járulékokat, adókat. Az EBC és tagjai ösztönzik a tapasztalatcserét ezen a területen. Ez a közepes és a nagy építési munkáknál segíthet csökkenteni a be nem jelentett foglalkoztatást. Ennek a rendszernek azonban megvannak a maga korlátai és valószínűleg nem lesz hatással a magán, a lakossági vásárló saját házában zajló be nem jelentett foglalkoztatásra, munkavégzésre.

4. Valódi / színlelt önfoglalkoztatók, vállalkozók
Az EBC számára rendkívül fontos az önfoglalkoztatói státusz. A választás szabadsága, hogy valaki eldönthesse, egyedül akar dolgozni, saját magának, hogy nem akar lenni sem munkaadó, sem munkavállaló egy olyan szándék, amit respektálni kell, és fenn kell tartani Európában.

Azonban az EBC helyteleníti a színlelt önfoglalkoztatást, ami közvetítő ügynökségeken keresztül valósul meg, mely ügynökségek olcsó, főleg Kelet-Európából érkező munkaerőt közvetítenek. Az ellenőrzéseket meg kell erősíteni, hogy újra-minősíthessük ezeket az ál alvállalkozói kapcsolatokat. A tagállamoknak, ahonnan ez a munkaerő érkezik meg kell bizonyosodniuk arról, hogy ezek az ügynökségek a kiküldött munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket betartva működnek.

Emellett politikai intézkedéseket kell alkalmazni annak érdekében, hogy megkönnyítsük a munkaerő mobilitását Európában, valamint a harmadik országból érkező gazdasági bevándorlást, hisz így jobban meg tudunk küzdeni a szakképzett munkaerő hiányával az építőiparban.

5. Alvállalkozás
A fővállalkozó és alvállalkozóinak közös és önálló felelősségére most készült egy javaslat abban az irányelv javaslatban, mely szankciókat kíván életbe léptetni a harmadik országbeli illegális bevándorló foglalkoztatójával, munkaadójával szemben.

Emlékeztetni kell arra, hogy a KKV-k, és így a mikrovállalkozások végeznek alvállalkozói tevékenységet. Nem túl gyakran van arra lehetőségük, hogy alvállalkozói tevékenységükön belül igazolhassák tevékenységüket. Ezért rendkívül óvatosan meg kell vizsgálni a „közös és egyéni felelősség” koncepció rendelkezéseit.

Az EBC azonban szükségesnek látja, hogy elinduljon egy kezdeményezés, amely az alvállalkozói szerződések feltételeit célozza javítani. Az alvállalkozó KKV-k számos esetben komoly nehézségekkel találják szembe magukat: nincs tárgyaló erejük, szisztematikusan alacsonyan tartott árak vannak, lehetetlen kivitelezési menetrendek és jellemző a lánc-alvállalkozás, ami olyan kérdéseket vett fel, mint az átláthatóság hiánya, a felelősség, a felelős megállapításának nehézsége. Néhány tagállam már életbe léptetett az alvállalkozói feltételek javítását célzó rendeleteket, gyakorlatokat. Mindenképpen tanácsos és hasznos lenne, ha a Bizottság egy konzultációs folyamatot kezdeményezne és vitát indítana ebben a témában.


6. Tájékoztató kampányok
Az EBC-nek az a véleménye, hogy a közvéleményt megcélzó tájékoztató kampányokat kell elindítani annak érdekében, hogy mindenki tisztában legyen a be nem jelentett munka veszélyeivel és negatív következményeivel.
Valóban, a „be nem jelentett munkavégzés” ellenes kampányoknak nem csak az építőipari cégekre és az építőipari munkásokra kellene koncentrálniuk. Mint azt már korábban is elmondtuk, gyakran a vásárlók, az ügyfelek felelősek a be nem jelentett munkavégzésért és húznak közvetlenül hasznot abból, hogy alacsonyabb áron kapnak meg egy szolgáltatást, mintha annak a teljes, a jogszabályokban előírt költségeit kellene megfizetniük. Rendkívül fontos, hogy az ügyfeleket, a vásárlókat ráébresszük a lehetséges kockázatokra (felelősség kérdése munka közbeni balesetek esetében, az elvégzett munkán nincs garancia, stb.).

Emellett a be nem jelentett munka nemcsak az építőiparra korlátozódik, hanem jelen van számos más szektorban is. Aláássa az európai társadalombiztosítási rendszerek életképességét (munkanélküli-, nyugdíj- és egészségügyi ellátó rendszerek) lévén, hogy csökkenti a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat és ezzel egyidőben elfogadhatatlan és tisztességtelen helyzetet teremt azáltal, hogy a szociális ellátó rendszereket teljes egészében azok a vállalkozások és magánszemélyek finanszírozzák, amelyek betartják a törvényi előírásokat.