Az UEAPME tevékenysége - Heti összefoglaló 119. szám 2010. november 26.

Szakértők készítitk elő a KKV Finanszírozási Fórum következő ülését

A Tajani Európai Bizottsági alelnök által szeptemberben útjára bocsájtott „KKV Finanszírozási Fórum” első ülésének folyományaként - ahol Andrea Benassi UEAPME főtitkár teljes jogú tag – az Európai Bizottság felállított egy munkacsoportot, amelynek a Fórum technikai előkészítése a feladata. Gerhard Huemer az UEAPME Gazdasági és Költségvetéspolitikai igazgatója vett részt a munkacsoport első ülésén. A szakértők megvitatták az Európai Központi Banknak a KKV-k finanszírozáshoz való hozzáféréséről készült legfrissebb felmérését. A szeptemberi fórum nyomán szintén részletesen elemezték azokat a különféle eszközöket, amelyeket a KKV-k finanszírozáshoz juttatása éredkében fogadtak el a válság idején, mint például a hitelközvetítést, a hitelgaranciákat, a türelmi időket és a figyelemfelkeltő kezdeményezéseket. Végezetül a készülő jogszabályok finanszírozáshoz való hozzáférésre gyakorolt hatását vitatták meg, mint például a Bázel III. tőkekövetelményekről szóló szabályait. A munkacsoport kétszer fog találkozni a KKV Finanszírozási Fórum következő ülése előtt, amelyet 2011. februárjára terveznek.

Az UEAPME reagált az Európai Bizottság ”Új készségek és munkahelyek menetrendje” stratégiára

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta közleményét az „Egy menetrend az új készségekért és munkahelyekért” témakörben, amely az EU 2020 stratégia egyik zászlóshajó kezdeményezése lesz. Az UEAPME vegyes érzelmekkel viseltetik a kezdeményezés iránt. Pozitívumként elmondható, a Bizottság kitart amellett, hogy szükség van a rugalmas biztonság (flexicurity) megerősítésére és megvalósítására. Végre azt is felismerték, hogy fontos odafigyelni a KKV-k szükségleteire a foglalkoztatással kapcsolatos szabályozásban és hangsúlyozták annak a szükségességét, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsák a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvet. Ugyanakkor a Bizottság ismételten felvetette a határozatlan idejű munkaszerződés gondolatát, hosszú próbaidővel és a védettség fokozatos növekedésével, anélkül, hogy világosan látná a megvalósítás mikéntjét. Szintén újranyitotta a szükségtelen vitát a a munkahelyek minőségéről, ami már teljes mértékben beépült a rugalmas biztonság menetrendjébe, hangsúlyozta az UEAPME, aggodalmait is kifejezve a munkaegészségügyi és biztonsági szabályozás lehetséges, jelentékeny bővülésével kapcsolatban, egy olyan területen, amelyet amúgy is erőteljesen szabályoz az EU.

A KKV-k válaszoltak a Bizottságnak az anticiklikus tőkepufferekkel kapcsolatban

Az UEAPME nemrégiben válaszolt az Európai Bizottság anticiklikus tőkepufferekkel kapcsolatos konzultációjára, amelyek olyan változó tőketartalékok, amelyeket a bankoknak gazdasági szempontból jó időszakokban kellene felhalmoznia, hogy folytathassák a hitelezést és betétgyűjtést, mikor a gazdasági feltételek romlanak. Az UEAPME kiállt az ehhez hasonló pufferek mellett. Ugyanakkor a Bizottság jelenlegi javaslata a Tagállamokra bízza a döntést, hogy alkalmazzák-e ezeket a puffereket. Az UEAPME hangsúlyozta, hogy a Tagállamok vonakodni fognak, ha a pufferek használatából következően megnő a bankok hitelezésének költsége és ez hátrányosan érinti a nemzeti gazdaságokat és nemzeti bankokat. A nemrég létrehozott Európai Rendszerkockázati Testület (European Systemic Risk Board) lenne a megfelelő testület annak objektív megítélésére, hogy az adott Tagállamban szükség van-e a pufferekre. A döntésnek így a testület ajánlásain kellene alapulnia, ami egyenlő versenyfeltételeket biztosítana és megfelelő nyomásgyakorlást jelentene a Tagállamokkal szemben, írta az UEAPME.

Egységes piaci intézkedéscsomag: a jogszabály tökéletesítéséhez konzultációra van szükség

Szentpály-Kleis Dóra UEAPME tanácsadó Brüsszelben felszólalt egy Egységes piaci intézkedéscsomagról szóló szemináriumon, amelyet a Flandria – Európa Kapcsolattartó Iroda (Vlaams - Europees verbindingsagentschap) rendezett. Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság nemrégiben nyilvánosságra hozott közleménye híján van a víziónak, az ambíciónak és a következetességnek, amelyek ahhoz lennének szükségesek, hogy az európai Belső piac a következő szintre lépjen. Pozitívumként üdvözölte a Bizottság Small Business Act felülvizsgálatára és a Szolgáltatási irányelv értékelésére és végrehajtására vonatkozó terveit, valamint felhívásait a Közösségi szabadalom terén történő előrelépésre. Negatívumként említhető, hogy a Bizottság nem volt képes megfelelően bevonni a KKV-kat és képviselőiket a szövegezés folyamatába. Ha megtette volna, az egy jobb szövegezésre vezetett volna olyan témakörökben, mint a CSR (Vállalatok felelősségvállalása), valamint egy kevésbé atyáskodó szemlélethez a KKV-k irányában, mutatott rá Szentpály-Kleis, aki részleteiben kommentált több az Egységes piaci intézkedéscsomagban elővezetett javaslatot. A konzultációs fázis kulcsfontosságú lesz az intézkedéscsomag új irányának megadásához, mondta.

Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalása (CSR): a KKV-knak testreszabott eszközökre van szükségük

Luc Hendrickx az UEAPME Vállalkozáspolitikai igazgatója Varsóban felszólalt a “Symbiosis” projekt zárókonferenciáján, ami az EU Leonardo da Vinci programja által finanszírozott, a Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalásával és innováció transzfer projektekkel foglalkozó kezdeményezés. A CSR a kis cégeknél általában informális, belülről vezérelt, a vállalkozó személyes értékrendjén és hozzáállásán alapul, hangsúlyozta. Ezért egy sikeres CSR politika nem alapulhat szigorú adminisztratív eljárásokon és teljesen formális folyamatokon. Inkább megfelelő eszközöket és megoldásokat kellene kínálnia a problémákra, nehézségekre és kérdésekre, amelyekkel a KKV-k szembesülnek.

Varsóban kezdetét vette a Szociális Partnerek rugalmas biztonság (flexicurity - flexibility and security) projektje

Varsóban lezajlott az első abból a négy szakmai műhely rendezvényből, melyek a rugalmas biztonság megvalósításával és a szociális partnerek szerepével foglalkoznak (a rugalmas biztonság keretében megpróbálják összeegyeztetni a munkaadók rugalmasság iránti és a munkavállalók bizotnság iránti igényét a munkaerőpiacon). Az esemény része az Európai Szociális Partnerek közös projektjének, melynek az a célja, hogy elemezze a szociális partnerek szerepét a rugalmas biztonság elveinek megvalósításában, valamint feltárja a különbségeket és a közös kihívásokat a Tagállamokban. A résztvevők feltűnően változatos gyakorlatokat mutattak be a hét Varsóban vizsgált országból. Liliane Volozinskis az UEAPME Szociális ügyek igazgatója rámutatott a téma érzékeny voltára, ami ráadásul a szociális partnerek illetékességébe tartozó területek alapkérdéseit érinti. Emlékeztetett arra, hogy egy egységes, átfogó megközelítésre van szükség, ami alapfeltétele a sikeres rugalmas biztonság koncepciónak és kárhoztatta a mazsolázgatás túlságosan is elterjedt gyakorlatát, valamint hangsúlyozta a jól működő kétoldalú és háromoldalú szociális párbeszéd fontosságát ezen a területen. A résztvevők egyetértetek abban, hogy a rugalmas biztonság egy szükségszerűség a modern munkaerőpiacon.

A munkahelyi jól-lét központi téma az európai KKV-knál

Helen Hoffmann az UEAPME Szociális ügyi tanácsadója Brüsszelben felszólalt a „Befektetés a munkahelyi jól-létbe” című konferencián, melyet a Belga EU Elnökség és az Európai Bizottság közösen rendezett. Az egészséges munkahelyek fontosak a KKV tulajdonosoknak, mert minden dolgozójuknak sajátos szerepe van és az ilyen munkahelyek elkötelezettebbé és termelékenyebbé teszik az alkalmazottakat, mondta. A kockázat megelőzés - beleértve a pszichoszociális kockázatokat is változás idején - létfontosságú, és a jelnlegi munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos stratégiának is központi eleme. Ugyanakkor ezeket a kockázatokat a KKV tulajdonosok nehezen tudják beazonosítani, mert sok a munkahelyen kívüli tényező is befolyásolhatja az egészséget, például a nem, a kor, az életmód és a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférés. A KKV-k gyakran korlátozott pénzügyi és humánerőforrásai miatt olyan gyakorlati eszközökre van szükség, mint az Európai Szociális Partnerek megállapodása a munkahelyi stresszről. A foglalkoztatás egészségügyi és munkabiztonsági szolgáltatások, valamint egy egységes szakpolitika, amely kiterjed az egészségre és a rugalmas biztonságra – különösen a folyamatos képzésre – szintén fontos, mondta.

Továbbra is ösztönözni kell az önfoglalkoztatást az EU-ban

A Belga EU Elnökség konferenciát rendezett Brüsszelben „Önfoglalkoztatók Európája” címmel. Luc Hendrickx az UEAPME Vállalkozáspolitikai igazgatója a „gazdasági szükségszerűség vagy a szociális dömping forrása?” témakörben szólalt meg. A munkaerő szabad mozgása az Európai Szerződésekben van lefektetve és nem fogható fel a szociális dömping forrásaként, hangsúlyozta. Ugyanakkor fontos gyakorlattá változtatni ezt az elméleti szabadságot és még inkább megnyitni az EU piacát a KKV-k számára, különösen az egymással határos régiókban, amelyek Európa GDP-jének 10%-át képviselik. Hendrickx úr azt is hozzátette, hogy a hamis önfoglalkoztatás ügyét nem lehet figyelmen kívül hagyni, de nem lehet ürügy a túlszabályozásra, vagy arra, hogy egyazon szabályozás vonatkozzon a munkavállalókra és az önfoglalkoztatókra, ami terhesebbé és kevésbé vonzóvá tenné az önfoglalkoztatást. Szintén létfontosságúak a jól működő igazgatási struktúrák és a nagyobb mértékű együttműködés a nemzeti közigazgatás és az ellenőrző szolgálatok között, mondta.

KKVk és a környezet: a Bizottsági tanulmányból hiányoznak a konkrét javaslatok

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozott egy tanulmányt a KKV-k és a környezet viszonyáról az EU-ban. A jelentés felbecsüli a KKV-k hatását a környezetre Európában és elemzi az uniós környezetvédelmi szabályozásból fakadó adminisztrációs terheket, valamint a KKV-k üzleti lehetőségeit, 13 európai ország konkrét példáinak felhasználásával. A tanulmány egy internet-alapú eszköztárral párosul, hogy segítse a politikai döntéshozókat és a KKV-kat környezetvédelmi fejlesztések kialakításában. Az UEAPME üdvözölte a tanulmányt, de ugyanakkor felhívta a figyelmet a részletes javaslatok hiányára a szövegben. Ezért arra szólította fel a Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt az UEAPME szakértőivel és konkrét megoldásokkal álljon elő minden a jelentésben szereplő ajánlás kapcsán.

A KKV-k és a szociális partnerek kulcsszerepet játszanak a munkahelyi sokszínűség terén

A Belga EU Elnökség és az Európai Bizottság közösen rendezte meg Brüsszelben a „IV. Egyenlőség Csúcs”-ot. Helen Hoffmann az UEAPME Szociális ügyi tanácsadója egy kerekasztal beszélgetésen a szociális partnerek szerepéről beszélt a jogegyenlőségi és sokszínűségi politikában. Ez a téma fontos a KKV-k számára, mondta, mert a változatos és jól képzett munkaerő kulcsfontosságú eszköz a versenyképesség és termelékenység eléréséhez. Mint társadalmilag felelős szereplők, amelyek helyi szinten mélyen beágyazottak, a KKV-k régóta nagy mértékben hozzájárulnak a sokszínű munkaerő alkalmazásának kitűzött céljához. A nagyobb vállalatokhoz képest a KKV-k és különösen a mikrovállalkozások csendesebb, kevésbé formalizált módon tesznek a sokszínűségért, de mindenképpen erősen aktívak ezen a területen, folytatta. A közvetítő szervezetek, mint például a KKV munkaadói szervezetek és szociális partnerek is kulcsszerepet játszanak a sokszínűség előmozdítása és támogatása terén, amit például az Európai Szociális Partnerek által nemrégiben elfogadott, a befogadó munkaerőpiacokról szóló megállapodás is mutat.

Összeállította: IPOSZ Nemzetközi és Oktatási Igazgatóság