Hírek Európáról

III. évfolyam, 7. szám - 2007. december

KARÁCSONYI BEVEZETŐ

Népességnövekedés, környezeti válság, energiagondok, globalizáció, technológiai fejlődés, meghosszabbodó emberi életkor. Ezekkel a jelenségekkel szembesül bő két évtized múlva az emberiség -
derült ki Ray Hammond “Milyen lesz a világ 2030-ban?” című kötetéből. A világ ma élő egyik legjelentősebb futurológusának könyvbemutatóján magam is részt vettem előadóként.

Amikor én politikus lettem, az vezérelt, hogy nem akarom elfogadni a világot olyannak amilyen, hanem változtatni szeretnék rajta. Már akkor sem az aznapot szerettem volna megváltoztatni, hanem a hossszú távú trendeket. Ezért az Európai Parlamentben is olyan tevékenységekben veszek részt, amelyek hosszú
távú projektek: ilyen a belső piac építése, amely egy nagyon hosszú, immáron ötven éve tartó folyamat.
Vagy az energiapolitika kérdésköre, amely tekintetében 20, 30, 40 évre kell előre látnunk igényeinket.

A politikusoknak két alapvető feladatuk van: az egyik a természethez kötődik, a másik az emberiséghez. A természethez kötődő: kötelességünk mindent megtenni az életet fönntartásáért, az emberiséghez kötődő
pedig, hogy kötelességünk mindent megtenni a béke fönntartásáért ezen a bolygón. A politikusnak nem az a dolga, hogy mindent
fölforgasson, hanem az, hogy mindent megpróbáljon mederben tartani, és egy kicsit mozdítani a világon. El kell jutni odáig, hogy belássuk: energiára mindenkinek szüksége van, élelmiszerre mindenkinek szüksége van, egészségre mindenkinek szüksége van, az élethez való jog, az élet fönntartása az sokkal több, minthogy a saját jólétünkre gondoljunk, de amellett gondolnunk kell erre is.
Tudnánk-e ezért többet tenni? Azt hiszem, hogy tudnánk. Csak egy kicsit föl kellene emelnünk a fejünket, és egy kicsit messzebbre kellene néznünk.

UNIÓRA
Uniós Tréning Központot alapítottam Székesfehérvárott azzal a céllal, hogy az emberek megismerjék és megértsék az Európai Unió döntéseit. Az UniÓra elnevezésű programok mindenki előtt nyitottak lesznek és ingyenesek, mint ahogy az előadók is díjazás nélkül lépnek fel. Az európai uniós országok megismertetésén túl a szakpolitikák megismertetésére, illetve a digitális szakadék csökkentésére koncentrálunk. A képzőközpont január 1-jén kezdi meg működését. Minden érdeklődőt szeretettel várunk a székesfehérvári Fő utca 3. szám alatt.

Tagságaim az Európai Parlamentben:
Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, Ipari, Kutatás-Fejlesztési és Energiaügyi Bizottság, Költségvetési Ellenőrző Bizottság
EU-Kanada parlamentközi delegáció, EU-EGT parlamentközi delegáció,
Kis- és középvállalkozásfejlesztési Munkacsoport, Lisszaboni Stratégia Munkacsoport
Elnökségi tagságaim egyéb európai szervezetekben:
Európai Energia Fórum, Európai Internet Alapítvány, Fórum a Nukleáris Energia Jövőjéért, Kangaroo Csoport, Európai Parlament-Üzlet Fórum
EURÓPAI PARLAMENT SZOCIALISTA FRAKCIÓ

SCHENGENI HATÁRNYITÁS
Székesfehérvár főutcáján bizonyára sokan meglepődtek, amikor december 20-án egy határsorompót láttak. A karácsonyi forgatagban a jelképes
határnyitással arra kívántam felhívni a figyelmet, hogy december 21-től Magyarország nyolc másik uniós tagállammal együtt csatlakozik a schengeni
övezethez . Ezentúl , aki Szlovákiába, Ausztriába, vagy Szlovéniába indul kocsival csupán lassítania kell majd a határokon. Elmondhatjuk, hogy a
határok megnyílásával véget ért az a folyamat, amely Európában
a berlini fal 18 évvel ezelőtti leomlásával kezdődött.

A számtalan előny közül csupán az egyik, hogy így várakozás nélkül juthatunk el a határok közelében élő szeretteinkhez vagy kereshetünk fel izgalmas látnivalókat ígérő városokat. A schengeni övezethez való tartozás a gyakorlatban azt jelenti, hogy szabadon, megállás és ellenőrzés nélkül lehet átlépni a schengeni övezethez csatlakozott államok egymás közti országhatárait - nem csupán a korábban kialakított határátkelőhelyeken, hanem bárhol, ahol fizikailag át lehet jutni egyik országból a
másikba.

A schengeni övezet külső határain - Magyarország tekintetében tehát a horvát, szerb, román és ukrán határon - ugyanakkor szigorodik az
ellenőrzés, hiszen aki bejut bármelyik "Schengen-országba", az akadálytalanul juthat tovább az összes többibe.

KIS LÉPÉSEK, NAGY EREDMÉNY
Manapság egyre többször találkozunk olyan televíziós reklámokkal, melyek arra figyelme z t e t n e k : minden szolgáltatásról kérjünk számlát,
valamint tájékoztatnak arról, hogy milyen jogaik vannak a fogyasztóknak az Európai Unióban. Többek között erről a kiemelt témáról tárgyaltam Alexa
Györggyel, az Országgyűlés f o g y a s z t ó v é d e l m i e s e t i bizottságának és az MSZP fogyasztóvédelmi tagozatának elnökével és Garai Istvánnal, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnökével Brüsszelben.
Ga r a i I s t v á n b e s z á m o l t f o g y a s z t ó v é d e l e m m e l kapcsolatos h a z a i civil tapasztalatokról, azokról a gondokról, nehézségekről, amelyekkel nap, mint nap, munkájuk során találkoznak, s
arról a kampányról is, amely jelenleg zajlik, és amely a fogyasztók felvilágosítását, érdekvédelmét helyezi a középpontba.

Megítélésem szerint nem véletlen, hogy - akárcsak Magyarországon - az Európai Parlamentben is elsősorban a baloldalhoz köthető a harcos
kiállás a fogyasztók mellett. A baloldal nagy súlyt
helyez a fogyasztói jogok megfogalmazására. Ilyen volt p é l d á u l a d i g i t á l i s k ö r n y e z e t b e n t ö r t é n ő vásárlással kapcsolatos jogi
állásfoglalás.

Anyagilag kell támogatni az Országos Fogyasztóvédelmi
Egyesületet, mert az ő tevékenységük nagy nyereség a feketegazdaság elleni harcban, hiszen tudatos fogyasztói magatartásra neveli az embereket, például azzal, hogy az ő érdekük, hogy minden szolgáltatásról számlát kérjenek.

Minden ilyen tudatos, kis lépés - túl azon, hogy a fogyasztó egyéni
érdekeit is védi - közelebb visz bennünket a feketegazdaság
felszámolásához.

ALÁÍRTÁK A REFORMSZERZŐDÉST
Az Európai Unió vezetői december közepén Lisszabonban aláírták azt a dokumentumot, amely a franciák és a hollandok által leszavazott Európai
Alkotmány helyett biztosíthatja azt, hogy az EU intézményei átalakuljanak, alkalmassá váljanak a 27 tagúvá bővült unió irányítására, és további tagok
befogadására is.

A z E U a k o r á b b i alapszerződéseket felváltó új, e g y s é g e s
s z ö v e g ű alapdokumentumot hozott létre, melynek legfontosabb célja az
uniós intézményrendszer, a d ö n t é s h o z ó - t ö r v é n y a l k o tó
mechanizmusok egyszerűsítése és az unió polgárközelibbé, átláthatóbbá tétele, azaz, hogy az Európai Unió meg tudjon felelni a 21. század kihívásainak, és élni tudjon az európai integrációban rejlő lehetőségekkel.

A Re f o r m s z e r z ő d é s k é n t emlegetett dokumentum 2009-ben lép hatályba, ha addigra a tagországok törvénybe iktatják, azaz ratifikálják a szerződést.
Me g í t é l é s e m s z e r i n t a dokumentum aláírása nem egy folyamat lezárása, hanem egy olyan folyamat kezdete, amely szükséges és elégséges feltétel ahhoz, hogy az alkotmányt helyettesítő reformszerződés véglegessé váljon. A társadalom minden szereplőjének aktív közreműködése kell ahhoz, hogy a ratifikáció nagy biztonsággal, pozitív eredménnyel, Európa minden országában lezáruljon. A r e f o rms z e r z ő d é s a z EU társadalmainak előrelépését jelenti. Kevésbé hat az üzleti világra, hiszen a belső piac az
már létezik. A társadalmi Európa létrejötte az, ami a valóságos előrelépést
jelenti minden ember életében, hogy mindenkinek azonos,
demokratikus jogai, azonos d e m o k r a t i k u s s z a b á l y a i lehessenek, függetlenül attól, hogy hová született az unióban.
Vé l emé n y em s z e r i n t a reformszerződés jóváhagyásának
arra is lehetőséget kell kínálnia, hogy az európai polgárok jobban
me g é r t s é k : a v á l t o z á s elengedhetetlenül szükséges
ahhoz, hogy az unió többet foglalkozhasson azoknak a problémáknak a megoldásával, amelyek érzékelhető változást
jelentenek majd az emberek mindennapi élete során.

Egyebek mellett ezt szolgálja a is, hogy a legtöbb uniós jogszabály elfogadásában nagyobb szerep jut majd az Európai Parlamentnek, az
e g y e t l e n k ö z v e t l e n ü l megválasztott uniós döntéshozó testületnek.

KÜLÜGYI MUNKACSOPORT
“Magyarország európai uniós elnökségének idején, 2010-11-ben megsokszorozódik majd az akkori kormány felelőssége" - mondta Kozma József, az MSZP külügyi és európai ügyek
munkacsoportjának vezetője , a m i k o r m e g h í v á s o m r a Brüsszelbe látogatott. A jövendő magyar elnökség várható prioritásai közül kiemelte a
kisebbségi kérdéseket, valamint az EU bővítését. Úgy vélte, sokat lehet tenni azért, hogy az unió j e l e n t e t t e k e r e t e k " a szomszédságunkban valóban élettel teli, a nemzeti érdekeknek is megfelelő, az európai normákat tettekben és a mindennapi élet normalizálásában bemutató cselekvésekben nyilvánuljanak meg".
Megítélésem szerint egy elnökség féléves időszaka alatt hihetetlen munka hárul az elnökség lebonyolítójára, a kormányra és emellett a parlamentre is. Nem lehet sikeres európai uniós magyar elnökség parlamenti háttér, parlamenti együttműködés nélkül, éppen ezért szükséges konszenzust
kialakítani a kormány és a parlament, a kormány és az ellenzék között.

A GUTENBERGGALAXISBÓL A DIGITÁLISBA
A globalizáció kibontakozása annak a következménye, hogy e g y r e
t ö b b o r s z á g demokratizálódik és kapcsolódik be a szabad világkereskedelembe. Ez Európa fél évszázados békeés
demokrácia politikájának sikerét jelzi. Az a tény, hogy egyes országok a nemzetközi versenyben olykor szabálytalan eszközökkel szereznek előnyt,
annak a jele, hogy a jogállamiságra való áttérés fokozatos, még nem tökéletes. Éppen ezért Európának továbbra is törekednie kell a demokrácia
erősítésére.

Az Európai Parlament novemberi plenáris ülésén José Barroso, az Európai Bizottság elnökének részvételével arról vitáztunk, mi Európa érdeke, és hogyan érhet el sikert az EU a globalizáció korában. Mint a parlament globalizációs jelentésének szerzője, tudom: a kihívásokat felismertük, most a cselekvésen a sor. Gondoskodnunk kell arról, hogy napjaink jóléte unokáinknak is megmaradjon, méghozzá úgy, hogy közben a világ más népei is fejlődjenek. Lesz-e energiájuk, lesz-e élhető környezetük? Erről szól az európai energiapolitika. A szabad munkaerőáramlás és a szolgáltatások belső piacának létrehozása is feltétele annak, hogy az EU megállja helyét a globalizáció körülményei között, ezért biztosítanunk kell, hogy Európában – származásától és helyzetétől függetlenül – minden ember, minden vállalkozás ki tudja bontakoztatni tehetségét, legjobb képességeit. Erről szól az esélyegyenlőség, a tudás-alapú társadalom építése, az innovációs politika, az új európai KKV politika. A Gutenberg galaxisból át kell térnünk a digitális
galaxisba, azaz létre kell hozni a digitálisan írástudó Európát.

Meggyőződésem, hogy a globalizáció megsokszorozza az előttünk álló lehetőségeket, s az, hogy élni tudunk-e velük, kizárólag rajtunk múlik.

AZ ATOMENERGIA AZ “ENERGIAKOSÁR” RÉSZE
Európa és a világ ma súlyos energiaügyi és éghajlati kihívások előtt áll. A Föld
népessége néhány évtizeden belül eléri 10 milliárdot. A világ erőforrásai egyre nehezebben tudnak lépést tartani a növekvő igényekkel, amelyeket úgy kell
kielégítenünk, hogy közben védjük a környezetet, és így lehetővé tesszük, hogy a Föld a jövő generációk számára is lakható, otthont nyújtó hely maradjon. Hogyan lehet Európa számára versenyképes és tiszta energiát biztosítani? Csakis úgy, hogy elfogadjuk: az atomenergia né lkülözhe t e t l en a jövő energiaellátásához. Valamennyi a l a c s o n y s z é n d i o x i d -
k i b o c s á t á s s a l j á r ó energiatermelési technológiára szükség van, egyiket sem lehet kizárni vagy előnyben részesíteni ideológiai vagy politikai okok miatt. Az atomenergiát az EU j e l e n l e g i é s j ö v ő b e l i „energiakosara” fontos részének k e l l t e k i n t e n i , h i s z en kulcsszerepet játszhat az unió e l l á t á s - b i z t o n s á g i é s a
k l í m a v á l t o z á s i c é l j a i teljesülésében. Az alternatív energiaforrások mellett - a biztonság megfelelő növelése és a radioaktív hulladékok elhelyezés i problémáinak megoldása után - végső soron elkerülhetetlen az atomenergia nagymértékű felhasználása. A fent említett okok miatt támogattam és írtam alá elsőként azt a felhívást, melyben mintegy
félszáz képviselőtársammal együtt arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az EU „energiakosarának” diverzifikáltnak és rugalmasnak kell lennie, hogy a tagállamok szembe tudjanak nézni az ellátásbiztonság,
a széndioxidkibocsátás csökkentése és a versenyképes energiaár hármas
kihívásával. A kiáltvány támogatja a meglévő nukleáris k a p a c i t á s o k o p t i m á l i s k i h a s z n á l á s á t , é s ú j atomerőművek építését, hogy a jövőben az EU-ban ki lehessen elégíteni a villamos áram iránt
egyre növekvő keresletet.

Karácsonyi szokások Európában
A karácsonyi ünnepek évszázadokig a Húsvét árnyékában álltak, csak a XIX.
századra vált Európa-szerte a karácsony az első számú keresztény ünneppé és
alakult fokozatosan családi eseménnyé. A szeretet ünnepének szokáskörében
a nemzeti sajátosságokat hordozó étkezési hagyományok mellett lassanként
kialakult az ajándékozás rítusa is.

A karácsonyi ajándékozási tradíciók ugyan országokként és nyelvterületenként mások, azért nem nehéz észrevenni a hasonlóságokat. Az európai országokban mindenütt állítanak a német hagyományok szerint elterjedt szokásként karácsonyfát. A kelet-európaiak inkább otthon, a négy fal
között töltik az ünnepeket, ellentétben a hollandokkal, a belgákkal vagy a
norvégokkal, akik baráti körben ülnek asztalhoz. A gyerekek természetesen
mindenütt kapnak ajándékokat .

Dániában a mennyezetre akasztják az adventi koszorút. A karácsonyfát saját készítésű díszekkel ékesítik: dán zászlókból álló füzérrel és piros-fehér szívekkel. Az ünnepi vacsora hat órakor kezdődik, melynek fő
jellegzetessége a desszert. A tejberizsbe mandulaszemet rejtenek, és aki megtalálja, az egy szerencsemalacot kap ajándékba.

Finnországban a Télapó, "Joulu Pukki” Rovaniemi városában él. Saját irodával és postabélyegzővel rendelkezik, hiszen a gyerekek ilyenkor levelekkel halmozzák el. A Mikulás érkezése előtt a finnek szaunáznak egyet. A karácsonyi menü lazac, sajtleves, sült rénszarvas, majd desszertként tejszínes
szilvakrémet fogyasztanak. Este a legtöbb ember elmegy a templomba és elhunyt szeretteinek sírjához.

Az északi országokkal ellentétben Dél-Európában nem alakult ki jelentős Télapó-kultusz. Olaszországban és Spanyolországban az ajándékozás fő napja nem Szenteste, avagy karácsony napja, hanem Vízkereszt napja, vagy annak előestéje januárban. Itália több vidékén La Befana, vagyis Vízkereszt szülötte hozza az ajándékokat.

Belgiumban a gyermekek december 6-án kapják az ajándékot a Mikulástól. A karácsonyfa alá vagy a tűzhely közelében lévő zoknikba csak kisebb dolgok kerülnek. A karácsonyi reggeli különleges édes kenyér.
Az ünnepi menü aperitiffel indul, majd tenger gyümölcseivel folytatódik, a főétel pedig töltött pulyka.

Csehországban az emberek úgy tartják, hogy szenteste csodák történnek, ezért az éjszaka megsúghatja a jövőt. A Mikulás érkezését a gyermek Jézus jelzi kis csengettyűjével.

Lettországban úgy tartják, hogy a Mikulás a szentestétől számított 12 napon át hozza az ajándékot a gyerekeknek! Az ünnepi menü: barna borsó, rétes, káposzta és kolbász.

A karácsony a legboldogabb ünnep egész évben, hiszen középpontjában a szeretet és a család áll.

Elgondolkodtat az életen: ilyenkor egy kicsit mindenki megáll, kicsit jobban odafigyel a másikra.

Tegyenek így Önök is! Kívánok minden Kedves Olvasónak Kellemes, Békés Karácsonyt és Boldog Újesztendőt!


Herczog Edit - Európai Parlament, Rue Wiertz, ASP 13G107, B-1047 Brüsszel, Belgium
tel.: +32 2 28 47 596 - fax: +32 2 28 49 596 - edit.herczog@europarl.europa.eu
www.herczogedit.hu - www.epmszp.hu - www.europarl.europa.eu