Ifjú Vállalkozók Klubja

A roncsolás mentes anyagvizsgálótól az elektroszmog jelzőig

A Magyar Feltalálók Egyesülete 2005-től „Az év feltalálója és találmánya díjat” adományozza annak, aki a legtöbb pontot gyűjti össze a világ különböző városaiban megrendezett találmányi kiállításokon.

Első alkalommal Szöllősy János, Gasparics Antal és Farkas Tibor nyerte el ezt a díjat azzal az eszközzel, illetve eljárással, amellyel egyes szerkezeti anyagok rejtett hibáit vágás, szétszerelés, roncsolás nélkül képként lehet megjeleníteni. A Központi Fizikai Kutató Intézet területén működő két magánvállalkozás által kifejlesztett technológiát elsősorban a haditechnikában és az atomenergia iparban lehet majd hasznosítani, de a gépipar egyéb területein is alkalmazható.

 

A hatvanas éveiben járó, fiatalos, dinamikus Szöllősy nevéhez több mint húsz találmány fűződik, tevékeny tagja a feltalálók egyesületének, tanácsaival, kapcsolataival segíti az innovációs folyamatok útvesztőiben járatlan társait. A mindenféle műszaki problémára szellemes megoldásokat találó, sokoldalú technikus feltalálói karrierje az 1970-es évek elején indult, amikor első munkahelyéről, a Mechanikai Labortól a KFKI-ba került, itteni főnöke a híres kutatóbázisra invitálta. Az akadémiai kutatóintézet merev hierarchiáját, osztályait, főosztályait átlépő, az adott témára szakmai és tudás alapon szerveződött munkacsoportokban számos érdekes kutatásban vett részt. A kilencvenes évek fordulóján, amikor változott a kutatóközpont szerepe, és elkezdtek virágozni a vállalti gazdasági munkaközösségek, éppen a mágnesesség, valamint a fémüvegek témájával foglalkozott. A fémüvegek az olvadt fémek és ötvözetek rendkívül gyors lehűtésekor keletkező különleges anyagok. Ha az olvadt fémeket hűtött forgó hengereken másodpercenként egymillió fok sebességgel lehűtik, úgyszólván olvadt állapotban, amorf szerkezeti formában dermednek meg, ahelyett, hogy a fémeket jellemző kristályrács alakulna ki bennük. Ettől ezek az anyagok speciális tulajdonságokat mutatnak, ami új, előre nem látható felhasználási lehetőségek sokaságát kínálja a technikában. Szöllősyék teamje is kereste a gyakorlati alkalmazás lehetőségeit. 

 

- Engem döntően a fémüvegek mágneses természete érdekelt, mert e területen voltam otthon – magyarázta a feltaláló. – Az addig nem ismert tulajdonságaikat vizsgálgatva seregnyi ötletem támadt, melyeket ki is próbáltam és szabadalmak is születtek belőle. Rájöttem többek között, hogy a fémüvegek kiváló lágy mágneses tulajdonságaik, nagy kezdő permeabilitásuk, kis tömegük, vékonyságuk révén alkalmasak parányi vasmagok, és nagyon gyenge mágneses terek mérésére szolgáló érzékelők készítésére. Ebből az elgondolásomból is született szabadalom, az ilyen típusú érzékelőket az óta is fluxsetnek nevezi a szakirodalom, de akkor még nem volt pénzem levédeni a kifejezést, így közkinccsé vált. Az általam konstruált szenzor érzékenysége a 10-10-en Tesla nagyságrendbe esik, tehát igen érzékeny, ráadásul könnyen előállítható, egyszerű, a hozzá tartozó elektronika sem bonyolult. Ez a szenzor nem változtatja meg a helyileg mért mágneses teret, mindenkor a valós értéket mutatja.

 

Szöllősy úr pályafutásában egy véletlen találkozás kapcsán nagy kitérő következett. Egy televíziós szereplése után, mint a mágnesség értőjét, megkereste őt egy külföldről hazatért idős állatorvos, aki saját készítésű, kéttűs iránytűjével végzett furcsa méréseket Keszthelyen,  a háza körül. Az iránytű két tűje feltűnően eltért a két egyszerre ültetett fenyő közelében. A mágneses anomália okát nem sikerült megfejteni. Bár Lexi bácsi (dr. Csucska Elek) iránytűjét, sajnálatára nem lehetett szabadalmaztatni, mert hasonló műszert a századelőn egy orosz mérnök már jegyzett, a találkozásból sorsforduló következett.

 

Az erdélyi származású, Amerikát és Ausztráliát is megjárt nagy tudású állatorvosnak ugyanis volt egy fixa ideája. Felfigyelt rá, hogy a mezőgazdaságilag művelt területeken az intenzív műtrágyázás következtében az utóbbi ötven évben – mondhatni - kifogytak a szervezet egészséges működéséhez nélkülözhetetlen, létfontosságú nyomelemek. Ezeket ugyanis nem juttatták már vissza a gazdák a szerves trágyázást felváltó műtrágyákkal. A kultúr- és takarmánynövények kivették a talaj felső rétegeiből a nyomelemeket, ezáltal az emberek tápláléka is nyomelem hiányossá vált. A hiányt az állatok elé tett szervetlen fémsó oldatok etetésével gondolta orvosolni, ám a haszonállatok nem fogadták el ezeket az oldatokat. Ráérzett, hogy a fontos elemeket valamilyen szerves hordozóhoz kellene hozzákötni. A tőzegből kivonható huminsavak alkalmasnak tűntek erre a célra. Problémás állatai szépen rendbejöttek. A nagy ötletet azonban nem sikerült aprópénzre váltania még külföldön sem. Amikor idős korára hazatelepült, tovább folytatta kísérleteit. Előállított egy humán készítményt. Kizárólag megbetegedett orvosoknak és hozzátartozóinak adott a csodaszerből, sok reménytelen beteget meggyógyítva, akiről már lemondtak az orvosok. Kis ideig egy hazai gyógyszergyár is érdeklődött a téma iránt, azonban a szintézissel előállítható, jól definiálható hatóanyag molekulák híján nem találta elegánsnak a természetben található, végesnek gondolt alapanyagra hagyatkozó szer gyártását. Az immunerősítő hatást igazoló, precízen dokumentált kóresetek, kutatásai anyagok, tapasztalatok leírásait egy nagy szekrény gyomra rejtette mindaddig, amíg valamelyik látogatása alkalmával Szöllősy véletlenül fel nem figyelt a titokra.

 

- Mágneses témákban folyó eszmefutatásaink során fúrta oldalamat a kíváncsiság, vajon mi lehet az a ránézésre gusztustalan, barna lötty, amiért messziről zarándokolnak hozzá a hálálkodók –emlékezett a feltaláló. –Hosszú időbe telt, míg bizalmába fogadott és megosztotta velem a tudását. A lényeg, hogy az ásványi elemeket szerves kötésbe kell hozni, amit az állati, emberi szervezet fel tud venni. Lényegében ugyanerre érzett rá Béres József, aki a cseppjeitben kalcium-EDTA-hoz kötötte az elemeket, mi a huminsavakra alapoztunk. Ennek a csodálatos anyagnak van egy járulékos jótékony hatása is: megköti a szervezetünkbe került káros nehézfémeket (ólmot, kadmiumot, céziumot, urániumot stb.), és eltávolítja azokat.

 

Szerte a nagyvilágban sok helyen található huminsav lelőhely, ám olyan tiszta, a környezetszennyezéstől mentes egy sem, mint a Kis-Balaton közelében lévő egykori vulkanikus tó kiszáradt medrében, ahol hat méter mélységből bányásszák a nemes anyagot.

A KFKI területén a nyomelem-pótló szirup gyártására alakult meg a Horizont Multiplán Kft., erre épített fel üzemet, dolgozott ki komplett, nagyüzemi gyártási technológiát Szöllősy úr 1991-ben, indult el később az összes szükséges hatósági engedély megszerzése után a  Humet R siker sztorija.  Emberi esendőségünkre jellemző módon azonban mihelyt nagy pénzek kezdtek szóban forogni, a kutatási, fejlesztési stádiumban még összetartó csapat nyomban ellenkező irányokba kezdett húzni. A téma egyik elindítóját, a cég résztulajdonosát kiebrudalták műszaki igazgatói állásából, sőt anyagilag is ki akarták semmizni. (Hosszas pereskedés után a múlt év őszén a bíróság erkölcsileg igazságot szolgáltatott a feltalálónak, s bár az őt ért közel nyolcvanmilliós elmaradt jogos haszonnak csak a töredékéhez jutott hozzá, ez is elég jól jött, hogy gazdaságilag egyensúlyba hozza saját vállalkozását.)

 

A feltalálót azonban keményebb fából faragták: a padlóról felállva megalapította önálló cégét, a Humic 2000 Kft.-t, aminek keretében saját szellemi termékeit fejleszti, menedzseli. Sikerült izolálnia a tőzegoldatok tiszta hatóanyagát, a huminsavat, s ahhoz kötötte hozzá külön a vasat, külön a szelént, a krómot, és a cinket. A Humicin márkanéven gyártott, kiváló egészség karbantartó, betegségmegelőző, valamint gyógyító táplálék kiegészítők abban is eltérnek a közismert multiminerál készítményektől, hogy csak egy-egy meghatározott betegségcsoportra hatnak célzottan, és csak a szervezet számára fontos összetevőket tartalmazzák koncentrált formában. A mézzel összepréselt, pemetefű cukorkára emlékeztető, a gyermekek által is örömmel fogyasztott termékeket egyelőre csak az üzemében lehet megvásárolni, mert még nem talált megbízható forgalmazót. Az európai terjesztés jogosultságát már megszerezte, „csupán” hatékony, tisztességes nagykereskedőkre lenne szüksége a jelentős üzleti sikerhez.

 

A nagy ugrást egy Béres Rt., vagy annál nagyobb, táplálék kiegészítőkben „utazó” vállalt figyelme hozhatná el. A Humicin azzal is beérné, ha ő láthatná el a világot tiszta huminsavval.

Szőlősy úr nem hanyagolta el régi kedvenc témáit sem, így került sor a mágneses érzékelő piacképes termékké fejlesztésére, amihez az Irinyi-pályázat keretében huszonötmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyert. A közönséges laptoppal összekötött számítógépes optikai egérbe épített szenzorral végigpásztázott fémfelületről háromdimenziós mágneses térkép készül, amit aztán vizuálisan értékelhetővé alakít a komputer, ezzel lehetőség nyílik bármilyen alkatrész, gépelem azonnali, helyszíni diagnózisára. Ezzel a technikával 3-5 cm mélyre lát a vizsgált anyagba, így nem csak a felszínt is elérő repedések, hibák fedezhetők fel. Az összetett, szendvicsszerkezetek is ellenőrizhetők, ennek a légi járművek repülésbiztonsági ellenőrzésében nagy a jelentősége. A mintadarab már megbízhatóan működik, MÍG-eket, Grippeneket teszteltek vele, de a technológia várhatóan nagy szolgálatot tesz az atomenergetikai iparban is, mivel az erős sugárzás miatt csak robotokkal bejárható életveszélyes területeken is végezhetők anyagfáradási vizsgálatok.

 

Az előbbi jelentős találmány melléktermékeként született meg az egészségre ártalmas váltakozó mágneses terek jelenlétére hang- és fényjelzéssel figyelmeztető kis szerkezet. Számos ipari és háztartási eszköz (transzformátor, mikrohullámú sütő, rádió, tv és mobil telefon adótorony, egyéb elektromos berendezés) gerjeszt működése közben elektroszmogot.  Az emberek számára kitűzőként viselhető, kutyáknak, macskáknak a nyakörvére erősíthető érzékelő a káros mértékű elektroszmog közelében riasztó jelzéssel hívja fel a figyelmet a veszélyzóna elkerülésére. A hasznos kis „játékszer” egy gombelemmel bekapcsolt állapotban két évig is vigyázhat ránk. Mivel ezek a veszélyek már ismertek a köztudatban, mostanra érett meg az idő arra, hogy piacképes termékként kerüljön forgalomba. Talán ez lesz az a találmány, amit otthon a családja e szavakkal szokott hiányolni: „miért nem találsz ki végre olyasvalamit is, amivel pénzt lehet keresni?”

 

És ha már a családnál tartunk, elárulhatjuk: senki sem szorul otthon a támogatására: a fia sikeres bróker, ötször nyerte el az év brókere címet, a lányának pedig jól menő grafikai stúdiója és nyomdája van, a tervezéstől a kivitelezésig képes végigfuttatni a megrendeléseket, multinacionális cégek dolgoztatnak vele.

 

Szöllősy János jövedelme nagy részét további ötleteinek megvalósításra fordítja, és elégedett, ha hétvégeken eljut a Balatonra, télen síelni az Alpokba, szülőfalujába St. Johannba. Változatlan energiával segíti a feltalálókat, mert meggyőződése, hogy a világot jobbá, élhetőbbé tenni csak a haladást segítő egyéni feltalálók tudják.