Ma is a hagyományos kézműipar jellemzi Indiát, a globalizáció szülőföldjét

Fehér Gyula könyve, a Bharata Maia (a szanszkrit szóösszetétel azt jelenti: India anya), elsősorban egy tizennégyezer kilométeres barangolás élményanyaga.

De jóval több annál: a képzelet és a történelmi tények szimbiózisa, hol békésen egymás mellett élő, hol pedig véres konfliktusokat kiváltó vallások, szokások és kultúrák bemutatása. (Kasmír ma is katonai felvonulási terület.) A magyar alcím - India után minden más – egyértelműen jelzi, hogy az európai embert aligha hagyja érzéketlenül ez a különös világ, amelynek lakói annyit tettek és tesznek az egyetemes tudásért ma is.

India fél lábbal a múltban áll, fél lábbal a jövőben.

Ez a különös állapot mindenben megmutatkozik, a leküzdhetetlennek látszó szegénység és a gyorsan gyarapodó dollármilliárdosok kettősségé-ben, az írástudatlanok óriási tömegeiben és az informatika robbanásszerű fejlődésében, a csaknem félmillióra rúgó falvak társadalmának alig mozdulásában és a gigavárosok kozmopo-litizmusában. Vagy akár a szárnyaló gazdaságon belül a nagyipar mellett a kézművesség máig meghatározó szerepében, amely a főváros utcáitól kezdve az óriási hegyek emberlakta vidéke-iig jelen van mindenütt kasztokba tömörülve, a Himalájában persze vándorló kézművesekkel képviseltetve magát.

A változások gyakran lappangva érvényesülnek. A sokféle bölcseletből összeálló hinduizmus évezredeken át kikezdhetetlennek látszott, legfeljebb belülről módosult, aztán megerősödve maradt fenn tovább. Mára azonban színre lépett egy olyan nemzedék, amelyik részben a mind nagyobb számban külföldön élő, sőt már ott is születő indiaiaknak a hatására másképp gon-dolkodik, mint elődei. Ez nyílt konfrontációban, generációs konfliktusokban egyelőre nem mutatkozik meg, és az is lehet, hogy soha nem is fog, de elkezdődött a szemlélet lassú és ki-tartó változása, a hagyományok mindenhatóságának megrendülése. Ma már szívesen fürdenek az indiaiak az óceán valaha tiltott vizében, és a legfiatalabbak között átalakulóban van például a párválasztás megannyi merev előírása és szokása.

Hatvannégy oldalnyi színes fotó illusztrálja a könyvet, a szerző felvételei abból a sok ezerből, ami a nagy utazáson készült, köztük a világ talán leghíresebb épületének mondható Tádzs Mahal, amelynek külön fejezetet szánt a szerző.

Ez a személyes hangvételű könyv sokat ad mindazoknak, akik már jártak Indiában, de megrendítő részleteivel azoknak is, akik soha nem fognak elutazni oda. Mert a világnak azon a táján híressé vált nemzeti nagyjaink, a Dárdzsilingben nyugvó Kőrösi Csoma Sándor, vagy Baktay Ervin, Germanus Gyula és mások példája közös szellemi és erkölcsi kincsünk akkor is, ha itthonról szemléljük okulásul. Már-pedig éppen emiatt róluk is gyakran esik szó Fehér Gyulának a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent könyvében.

(A szerző szívesen ad további tájékoztatást a felmerülő kérdésekre, ahogy szívesen ad gyakorlati tanácsokat is az Indiába készülőknek a 30/9411-033-as telefonon.)


AZ IPOSZ IS AJÁNLJA A KÉZMÜVESEKNEK A SZÉP KIADVÁNYT