Az IPOSZ XX. KÖZGYűLÉSÉNEK NYILATKOZATA

Az IPOSZ 2008. évi Cselekvési Programja
Olvasható az IPOSZ honlapján www.iposz.hu/aktuális hírek

Az Ipartestületek Országos Szövetségének XX. Közgyűlésének

Nyilatkozata
az ország társadalmi és gazdasági szereplőihez

Az Ipartestületek Országos Szövetsége 2007. május 31-én megtartott Tisztújító és Programalkotó Közgyűlésén megfogalmazta tagjai felhatalmazásával a maga középtávú programját a 2007-2011 közötti időszakra. Tette ezt egy négyéves időtartamra meghirdetett, az ország felzárkóztatását, makrogazdasági egyensúlyának megteremtését elérni kívánó konvergenciaprogram tudatában. A társadalom és a gazdaság egészére komoly megterhelést jelentő és nagy áldozatot követelő program sikere abban lenne, ha biztosítaná mindenki számára a maga területén a lehetőséget arra, hogy hozzájárulhat munkájával a fenntartható növekedési pályára álló magyar gazdaság és a társadalom átalakításához. Ebben az IPOSZ az általa képviselt gazdasági területen kész volt felelősséget vállalni – de nagyobb lehetőséget is igényelt a munkájához. Ehhez képest az elmúlt egy év alatt életbe léptetett törvények, kormány- és miniszteri rendeletek sokasága a gazdaságot szabályozó előírások, az ellenőrző szervezetek tevékenysége az ellenkező irányba hatottak. A nagyobb felelősség helyett azonban a családi és mikrovállalkozások részére csak a nagyobb kötelezettségeket előíró, ellehetetlenülésüket és megszűnésüket eredményező feltételek teremtődtek meg. Ezek legsúlyosabb kihatásai a következők:

1) A kiegészítő tevékenységet végző egyéni és társas vállalkozók részére kötelezővé tették a semmi ésszerű érvvel nem indokolható egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését. A termeléstől független fizetési kötelezettség 80.000 egyéni vállalkozó és 110.000 társasági formában működő vállalkozás részére jelent sokszor leküzdhetetlen akadályt vagyona működtetésében, az öngondoskodás megteremtésében. Ez súlyos anyagi megterhelés, emellett pedig méltánytalan megkülönböztetés. Ennek megszüntetése alapfeltétele annak, hogy a magyar kézművesség egyenrangú partnerként legyen elismerve.

2) Az EU-csatlakozási folyamatban a versenyképesség megteremtése érdekében, a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás feltételének megteremtése során, egy sor olyan intézkedésre nyílt lehetőség, ami ezt segíthetné. A magyarországi gyakorlatban azonban ezek a különböző területen jelentkező intézkedések összehangolatlansága a pozitív hatásokat kioltja, és ellenkező hatást eredményez.
Ennek iskolapéldája, az előkészületlenül, összehangolatlanul bevezetésre kerülő TEÁOR számok átsorolása. Az egyszerűnek tűnő technikai művelet az egyéni vállalkozások, társaságok számára olyan súlyos helyzetet eredményezett, ami sok százezer forint kiadásra kényszeríti a vállalkozókat. Sok esetben szinte megoldhatatlan feladat a vállalkozási engedélyek, a telephelyengedélyek és a képesítési előírások új feltételeinek ilyen rövid idő alatt megfelelni. Az intézkedések bürokratikusak, sematikusak, akadályozzák a gazdaság működését, felkészülési, átmeneti időt nem biztosítanak. A jogrendszerben is elismert szerzett jogok sérthetetlenségét kérdőjelezi meg. Az eredmény: számtalan kisüzem részleges, vagy végleges bezárása. Ez az intézkedés ilyen módon való megvalósulása mindenkinek árt, hiszen a megszűnt vállalkozások vagyona értéktelen épületekké, eszközökké válik, tulajdonosai nem tudnak kisárutermelést végezni, szolgáltatást nyújtani a lakosságnak és az önkormányzatoknak, ezáltal sem helyi adók, sem központi adók befizetése nem válik lehetségessé. Azonnali határidő-módosítást kérünk a bevezetés tekintetében, hogy legyen idő az egyértelmű eljárási rend kidolgozására.

3) EU-csatlakozásunk óta súlyos feszültségek forrása az ÁFÁ-nak, mint az adórendszer részének a kezelése a pénzügyi kormányzat részéről. 2004. májusa óta a gazdaság szenvedi meg az előkészítetlen, le nem modellezett ÁFA-rendszer bevezetését, módosítását. 2004-2005-ben a visszaigénylések miatti kifizetések leállításával kezdődött a probléma. A 2006-2007. év a körbetartozások okán elmaradt kifizetésekkel, és az ennek ellenére keletkező befizetési előírások gondjával telt el. 2008. januárjától pedig a fordított ÁFA-felszámolási kötelezettségnek nem egyértelmű meghatározása az EU-ban előírtnál jóval bonyolultabb rendszer kialakítását eredményezte. Ennek működésképtelensége módosítást igényelt. Ez úgy valósult meg, hogy az első törvény vitájánál sem, és a módosításnál sem vették igénybe és figyelembe a gazdaság véleményét, csak felületesen hallgatták meg az érdekképviseleteket. Sokmilliós gazdasági kár keletkezett a szabályozás bizonytalanságából. Egyetlen pozitív lehetőség nyílt volna meg a kisvállalkozások számára az ÁFÁ-val kapcsolatban, nevezetesen a nagy élőmunkát igénylő foglalkozásoknál a munkadíj ÁFÁ-jának 5 %-ra történő módosítása. Ennek alkalmazásától azonban – költségvetési bevétel kiesésére hivatkozva – a pénzügyi kormányzat kategorikusan elzárkózott, még a kis szakmákban is! Ennek hiánya már most is érezteti negatív hatását az egyre jobban kibontakozó versenyben, az országon belül is, de a közép-európai gazdasági térben is. Azonnali bevezetésével azonban segíthetünk az ezen a területen dolgozó vállalkozások helyzetén.

4) Az elmúlt évben mindösszesen csak nagyon tétova lépések történtek az adó-, járulék-, illeték-, adminisztrációcsökkentés érdekében. Lényegében a nagyobb felelősség megvalósulása a vállalkozások működését előíró, ezt szankcionáló rendelkezések sorozatos életbe lépésével valósult meg. A nagyobb lehetőségeket biztosító, a vállalkozói kezdeményezéseknek zöld utat adó intézkedések sorra-rendre késnek. Helyette a várt eredmények kikényszerítésére a piacgazdaságban idegen intézkedések sora lépett életbe „ideiglenes” jelleggel, ami mára már állandó tényezővé vált a gazdasági szabályzókban. Ez nem tartható és elfogadhatatlan.

5) A gazdaság általános versenyképessége a vállalkozások versenyképességén múlik. Fokmérője a profitot termelő tevékenység volumene. Az ágazati és regionális fejlesztési tervek az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként folyamatosan kezdik hatásukat kifejteni, beépülnek a GDP megtermelésébe. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból és Tervből fakadó lépések azonban késnek és nincs összehangolva a két terv. Az összhang hiánya súlyos időzavart jelent ezen a területen.
A központi operatív programok kidolgozása, a pályázatok meghirdetése folyamatos, annak feltételrendszerének és céljainak meghatározásában a gazdaság képviselői részt vehettek-elképzeléseiket, terveiket váltakozó sikerrel, de képviselhették, és ezek beépültek a projektekbe.
Más a helyzet az Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervvel. A mikrovállalkozásoknak szánt programok, pályázatok kiírásának eddigi elmaradása jelentősen rontja a magyar családi vállalkozások pozícióját.
Ez azért fájdalmas, mert a vidéki magyar gazdaság, amely a vállalkozások 75 %-át jelenti, támogatás lehetősége nélkül áll. Jelenleg csak a mezőgazdasági és a településfejlesztési elképzelések és annak rendszere jelenik meg. A vidéki gazdaság, szereplőinek a helyi piacok képviselőinek, a családi mikro- és kisvállalkozásoknak, a hagyományos magyar kézműipar képviselőinek felzárkóztatási, versenyképesség növelő projektjei nem jelennek meg. Nem jelennek meg a törvényi szabályozásokban (pl. a Hungarikumok védelméről szóló H/5486 sz. országgyűlési határozattervezetben), sem a konkrét pályázatok kiírásában. A jelenlegi helyzet megváltoztatásáért felelős FVM-nél az IPOSZ-nak semmilyen intézményes rendszere nem alakult ki. A változtatásra tett minden ez irányú javaslatunk a Vállalkozás Fejlesztési Tanácsban eredménytelennek bizonyult. Sürgősen meg kell oldani, hogy az Európai Mezőgazdasági Alapnak a mezőgazdaságot fejlesztő rendszere mintájára a Kohéziós Alap működtetésének, vidékfejlesztést szolgáló hatékony rendszerét, hogy a magyar termelő és szolgáltató vállalkozások vidéken is fejlődésüket szolgáló támogatási forrásokhoz juthassanak. A nagy átfogó szabályozás, a különböző „reformok” kialakításának munkájában az IPOSZ minden szinten, és minden témában részt vesz. Vállalkozóinktól és tagszervezeteinktől azonban olyan jelzések érkeznek, amelyek a különböző ágazatokban jelentkező súlyos gondokról szólnak. Ezek többnyire kormányrendeletekben, miniszteri rendeletekben megfogalmazottakból fakadnak, amelyek a jelenlegi magyar érdekegyeztető rendszer tárgyalási pozícióján kívül esnek – mivel nem törvényekről van szó –, ezért más a jogalkotás menete.

Külön nehézséget jelent a törvények ellenőrzését, betartásának kikényszerítését felügyelő ellenőrző hatóságok jelenlegi gyakorlata, szellemisége, érdekeltségi rendszere, ami a jelenlegi helyzetét jellemzi.
A metodika túlzott szigora nem a negatív jelenségek megszüntetését eredményezi. Az IPOSZ véleménye szerint ez a gyakorlat a büntetések területén sem nem ARÁNYOS, sem nem MÉLTÁNYOS. A szabálytalanságok súlyához nem illeszkedő szankciók nem a megoldás irányába mutatnak!
Az ágazatok területén különösen sürgős tárgyalásokat igényel:

 a közúti fuvarozás,
 az idegenforgalom,
 az egészségügyi szolgáltatások,
 az építőipari, szakipar,
 a személyi szolgáltatások,
 a kézműves ipar
területén lévő versenyhátrányt okozó szabályzók módosítása.
A szakmák, a működésüket nagymértékben befolyásoló területek szabályozásának egyértelművé tételét igényelik. Eszközrendszereinek a gazdaság erősítését kell, hogy szolgálják a

 szakképzés: szakmunkásképzés, felnőttképzés, mesterképzés területén,
 adó-, járulék-, illetékügyekben,
 környezetvédelmi területen,
 energia-szabályozásban,
 munkaügyi szabályozásokban,
 munkavédelem területén,
 fogyasztóvédelemben.

Az IPOSZ négyéves középtávú tervének megvalósítása a 2008. évben is folytatódik. A „Szolgáltató ipartestületekkel a régiók gazdasági fejlesztésért” programunk illeszkedik a XXI. század Magyarországának gazdasági és társadalmi modernizációjához. Szervezetünk és tagvállalataink helyet és szerepet kérnek abban a nemzetközi munkában, ami az ország és szűkebb lakóterületünk fejlesztésére és saját gazdasági jólétünk megteremtésére irányul. A magyar kisipar és a helyi gazdaság 1000 éve az ország gazdaságának és társadalmának szerves része. Nem mondunk le arról az elvitathatatlan jogunkról, hogy ezt a következő évszázadokban is betöltsük. Hogy ebben munkálkodhassunk, végezhessük értékteremtő munkánkat, kérjük az ország állampolgárainak, társadalmának, gazdasági szereplőinek, a törvényhozóknak, a törvényalkalmazóknak, az önkormányzatoknak a segítségét, szolidaritását, együttműködését. Segítsék fejlődésében a magyar gazdaság alapjait képező kisárutermelő és szolgáltató üzemeinket. A korlátozó, sokszor a megszűnést jelentő intézkedések gyors eltörlésével adjunk esélyt, lehetőséget a termelő munkával történő bizonyításra. Sikerünk közös sikert eredményezhet, mert Magyarország legnagyobb vállalkozása a magyar kisvállalkozások összessége. A magyar kézműipart féltsük, segítsük, támaszkodjunk rá!


Érd, 2008. május 29.


Ipartestületek Országos Szövetsége
XX. Közgyűlése




Az IPOSZ-OPTEN Informatikai Kft. Együttműködési Megállapodás:

Ingyen cégadatok és törvénytár az IPOSZ tagoknak

Együttműködési megállapodást írt alá ma az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) és az Opten Informatikai Kft. A megállapodás értelmében az Opten ingyen cég- és követelés nyilvántartási adatokat biztosít az IPOSZ tagszervezeteknek, és elérhetővé teszi számukra a törvénytárat is.
Az Iposz tagszervezetei ingyen és bérmentve juthatnak ezentúl hozzá az Opten informatikai Kft. több olyan szolgáltatásához, amelyek alkalmasak lehetnek egyebek mellett a körbetartozások kialakulásának megakadályozására – derült ki a két szervezet mai közös sajtótájékoztatóján. Az Opten a sima Cégtár Light és a Törvénytár Light szolgáltatása mellet ugyanis 200 hozzáférést ad az IPOSZ-nak az Egységes Online Követelésnyilvántartó Rendszeréhez (EOKR) is, amely aktuálisan 50 ezer cégről tartalmaz 80 ezer olyan információt, amely kétségessé teheti fizetési hajlandóságukat leendő partnereik számára.

„Minden vállalkozó rémálma, hogy a partnerei eltűnnek, nem fizetnek, és ezzel likviditási válságba sodorja őket, ezért írtuk alá az együttműködési megállapodást az Optennel” – jelentette ki Szűcs György az IPOSZ elnöke. Az IPOSZ 244 tagszervezetének tagjai jellemzően mikro-, kis- és közepes vállalkozások, amelyek rendkívüli mértékben kitettek a fizetési fegyelem felpuhulásának, ezért a Szövetség alapvető érdeke, hogy tagjai számára elérhetővé tegyen minél több olyan információt, amely a biztonságos működést szolgálja, mondta el az elnök.

„2004-ről 2006-ra a kötelezően leadott mérlegek tanúsága szerint 14 százalékkal ezer milliárd forintot meghaladó mértékben nőtt a cégek összes kintlévősége, és ez a szám 2007-ben feltehetőleg tovább emelkedett – sokkolta a sajtótájékoztató résztvevőit Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója. - Tavaly 20.700 céget töröltek a cégjegyzékből, ezek csaknem 40 százalékát fizetésképtelenségi eljárás nyomán, több mint 20 százalékát pedig hivatalból szüntették meg, ami ugyancsak mulasztás, hanyag cégvezetés, vagy egyszerűen csalás következménye.” A nemfizetés az igazgató szerint sok esetben elkerülhető lenne, ha a szállítók, vagy más módon hitelt nyújtó cégek körültekintő módon használnák a céginformációs rendszereket. Az EOKR-ben nemcsak a felszámolások kerülnek be az első pillanatban, hanem a bírósági végrehajtások és a hitelezők beszámolói nyomán az adósok megkeresése után a cégek még nem peresített késedelmes fizetései is. A rendszer folyamatosan kap adatokat követelés kezeléssel foglalkozó szervezetektől is, így a legnagyobb ilyen magyar adatbázisnak számít a piacon.
A két szervezet közötti megállapodás szerint az IPOSZ a honlapján elérhetővé teszi az Opten cégtár Light, Törvénytár Ligh és EOKR szolgáltatását. Az Opten az adatbázisokhoz 200 jelszót bocsát az IPOSZ rendelkezésére, amely azokat elosztja tagszervezetei között. A tagok ezek után bármikor kérhetik saját szervezetüktől, hogy ingyenesen megnézhessék a keresett cég adatait, vagy a hatályos jogszabályok egyikét-másikát.
Ugyancsak nagy előrelépésnek minősítette Szűcs György a Törvénytár Light elérhetővé tételét a tagszervezetek számára. „A vállalkozásokat körülvevő jogszabályi környezet változásai gyakorlatilag követhetetlenek a vállalkozók számára, a jogszabályok túl sokszor változnak és elképesztő mennyiségű kereszthivatkozást tartalmaznak” – feddte meg a jogalkotókat az elnök. Szűcs szerint ezen a helyzeten változtathat a cégtár light, ami egységes szerkezetben tartalmazza a hatályos jogszabályokat, így a joganyag lényegesen áttekinthetőbbé válik.

További információ:
Csorbai Hajnalka
Email: csorbai.hajnalka@opten.hu
Tel: 06-703805738