Közlemények

IPOSZ NAPOK

Varga Károly, a Komárom-Esztergom Megyei Ipartestületek Szövetségének alelnökének és az Ácsi Ipartestület elnökének beszámolója
Tisztelt Konferencia!

A Komárom-Esztergom Megyei Ipartestületek Szövetségének alelnökeként és az ácsi ipartestület elnökeként, Komárom-Esztergom megye mikro kis-és középvállalkozóinak és ipartestületeinek nevében köszöntöm a résztvevőket.

Engedjék meg, hogy mielőtt rátérnénk a mai rendezvényünk központi kérdése, hogy a szolgáltató ipartestületeink hogyan tudnának hozzájárulni megyénk, illetve a Közép-Dunántúli Régió gazdasági fejlődéséhez, bemutassam néhány mondatban a szövetségünket alkotó ipartestületeket.

Történelmi feljegyzések alapján a megyénkben működő ipartestületek jogelőd szervezetei korán felismerték az összefogásban rejlő erőt, már 1948-ban megalakították az első megyei szinten működő érdekvédelmi szervezetüket. Jelenlegi szövetségünk 1990-ben alakult, mint a KIOSZ Komárom-Esztergom megyei szervezetének jogutódja . Tagságunkat a következő megyénkben működő ipartestületek alkotják: Ácsi Vállalkozók Ipartestülete, Dorogi Ipartestület, Esztergom Város Ipartestülete, Kisbér és Környéke Ipartestület, Oroszlányi Ipartestület, Tata és Vidéke Ipartestület, Tatabánya és Környéke Ipartestület, Nyegesújfalu és Környéke Vállalkozók Ipartestülete és a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestülete. Tagszervezeteink tagságát alkotó vállalkozók döntő többsége a családi, a mikro- és a kisvállalkozások köréből kerül ki.
Ipartestületeink a tagjaiknak nyújtott főbb szolgáltatásai:
- A tagok gazdasági és szakmai érdekképviselete
- Adó és közgazdasági tanácsadás
- Pályázat figyelés
- Munkaügyi tanácsadás
- Pénzügyi, hitelezési tanácsadás
- Biztosítás közvetítés,
- Oktatás, továbbképzés

Az általános érdekképviseleti tevékenység során, az érdekegyeztetés különböző megyei fórumain képviseljük térségünk iparosait, többek között a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanácsban, Komárom-Esztergom Megyei Kistérségi Fejlesztési Tanácsokban, Közép-dunántúli Regionális Képzési Tanácsban és Magyar Vállalkozási Alapítvány megyei kuratóriumában.

Szövetségünk tagja a Gazdasági Érdekképviseleti Szervezetek Komárom-Esztergom Megyei Szövetségének . Ezt a szervezetett azzal a nem titkolt céllal hoztuk létre, a megyénkben működő vállalkozói érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetekkel közösen , hogy összefogással meg hatékonyabban tudjuk tagjaink érdekeit képviselni.

Szervezetünk 2004-ben együttműködési megállapodást kötött a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal. Együttműködésünk fő célja: Komárom-Esztergom megye gazdasági fejlődésének elősegítése, és a gazdasági élet szereplői számára hosszú távú fennmaradást és eredményes működést biztosító előnyös környezet kialakítása.
Ezeknek a céloknak megvalósítása érdekében a megyei önkormányzat :

- Előzetesen megküldi a gazdasági témájú közgyűlési előterjesztéseket, anyagokat, tájékoztatás és véleményezés céljából.
- Rendszeresen tájékoztat bennünket a Megyei Önkormányzat gazdasági jelegű elképzeléseiről
- Lehetőséget biztosít képviselőnknek a Megyei Önkormányzat közgyűlésein meghívottként való részvételre, különös tekintettel a gazdasági jelegű döntések meghozatalára.

Szeretnénk elérni, hogy a térségünk gazdasági fejlődésének elősegítése érdekében a megyénkben működő nagyobb települési önkormányzatok, a megyei önkormányzat és szövetségünk mintájára - hasonló együttműködési megállapodásokat kössenek a területünkön működő ipartestületeinkkel.
Fontos lenne, hogy tagszervezeteink közvetlenül a térségükkel kapcsolatos önkormányzati gazdasági előterjesztéseit is véleményezhessék.

Megyénkben működő vállalkozások összetétele az országos adatokkal közel megegyező . Nagyvállalatok aránya 1% alatti a középvállalkozások is csupán 3%-ot tesznek ki. A vállalkozások túlnyomó többségét 96%, az 1-10 főig alkalmazottat tartó kisvállalkozások alkotják. Ipartestületeink tagságának magját is ők alkotják. . A foglalkoztatottak kétharmada is ebben a körben keresi meg a kenyerét, így nagyon fontos lenne , hogy ezek a cégek megfelelő tőkeellátottság biztosítása mellett megőrizzék életkepeségüket. A GDP-hez való hozzájárulásuk 35-40% számottevően alacsonyabb, mint foglalkoztatási szerepük, de magasabb, mint tőkeellátottságuk. Ez tükröződik a termelékenységi és a tőkehatékonysági mutatókban: az előbbi fele-harmada a nagyvállalatokénak, utóbbi viszont kétszer-háromszor annyi. A beruházásokat tekintve is hasonló a helyzet: a beruházásokból való részesedésük némileg kisebb, mint a GDP-termeléshez történő hozzájárulásuk, de nagyobb , mint a saját tőkéből való részesedésük. Ez azt jeleni, hogy egységnyi saját tökére a kkv-szektorban kétszer annyi beruházás jut, ugyanakkor jobb a tőkeintenzitásuk: egységnyi GDP-t kevesebb beruházással állítanak elő.

A családi, mikro- és a kisvállalkozások gazdasági-társadalmi jelentőségét a rendszerváltás kezdetétől felismerték és a mindenkori kormányok , s a vállalkozástámogatás része volt a gazdaságpolitikának, a szektor versenyhátrányát a nagyvállalatokkal szemben nem, hogy csökkentette volna a kormányzati támogatás, hanem diszkriminatív módon még jelentősen növelte is . Mivel a társasági adó kedvezmények több mint 90%-át nagyvállalatok vehették igénybe, ez utóbbiak átlagos tényleges adóterhelése az elmúlt évtizedben felét-harmadát tetet ki a kkv- szektorénak.

Különösen erősen sújtja megyénk kisvállalkozóit is a 2006 nyarán elhatározott költségvetési kiigazító csomag: a 2007-es költségvetés szerint összesen mintegy 400 milliárd ft bevételi többlet keletkezik a költségvetésben 2007-ben a vállalkozásokat sújtó új és megemelt adókból . Ennek a jelentős adóteher-növekménynek a nagyobb részét a kkv-szektor- fizeti .

A magas adó és járulékterhek mellett egyre nagyobb gondot okoz számunkra a fekete munka térhódítása. A pénzügyminisztérium becslései alapján a feketegazdaság aránya a magyar bruttó hazai termék 17-18%-át is elérheti. Messzemenőkig támogatjuk a feketegazdaság visszaszorítására hozott intézkedéseket, ugyanakkor azt nem tudjuk el fogadni , hogy a különböző hatóságok legális vállalkozóinkkal szemben sokszor drákói szigorral lesújtanak, átfogó ellenőrzéseket tartanak, míg az engedély nélküli vállalkozásokat nem ellenőrzik , jogszabályi hátér hiányára hivatkozva.

Az illegális „konkurenciával ” folytatott küzdelem mellett tagjainknak, egyre nagyobb feladatott okoz a vállalkozással összefüggő adminisztratív terhek megemelkedése. A kormány és az önkormányzatok kompetenciájába tartozik a vállalkozások működése törvényi- szabályozási kereteinek kialakítása. Csak néhányat kiemelve ezek közül: engedélyeztetési eljárások, hatósági előírások, a kötelezően előírt EU-s szabályok , munkavédelemi, fogyasztóvédelemi , egészségügyi jogszabályok és előírások. Ezeknek a számtalan és sokszor áttekinthetetlen íróasztal szagú kis és nagyvállalatot egykalap alá vonó előírásoknak betartása, jelentősen megnehezítik a vállalkozóink életét, lekötik energiájukat, költségesek. Szükséges lenne az adott szakmák bevonásával (érdekvédelmi szervezetek, kamarák ), segítségével főbb szakmánként áttekinteni ezen adminisztratív kötelezettségek sorát, és megszüntetni a sokszor felesleges előírásokat.
Folyamatosan felül kellene vizsgálni és egyszerűsíteni az adózással és a járulékfizetéssel kapcsolatos adminisztrációt, részben az adóalapok, részben a kötelező adatszolgáltatások egységesítésével, az eljárások és előírások egyszerűsítésével, számuk csökkentésével.

Egy vállalkozás fejlődéséhez elengedhetetlen a folyamatos és stabil tőkeellátottság. A tőkéhez jutás tagjaink számára nehéz, a szektornak folyósítandó hitelezések a bankok számára túl kockázatosak nem jövedelmezők. A vállalkozások jelentős része technológiailag elavult termelő berendezésekkel korszerűtlen eszközállománnyal rendelkezik, ami gátolja a fejlesztéseket, a beszállítói kapcsolatok kialakulását, s nehezíti az uniós előírásoknak való megfelelést. A kisvállalkozások gazdasági súlyuknál lényegesen kisebb mértékben jutnak hitelhez miközben a pénzintézeti tevékenységek dinamikusan bővülnek. A bankok részéről az elmúlt években érzékelhető elmozdulás mutatkozik a kisvállalkozók részéről jelentkező rövid lejáratú –egy éven belüli-hiteligények kielégítésénél. Ugyanakkor a gazdasági fejlődés szempontjából különösen fontos hosszú lejáratú beruházási-fejlesztési hitelekhez megfelelő fedezethiány miatt alig jutnak tagjaink. A töke hiány miatt nemcsak a multiknak nem vagyunk partnere, nemzetközi gazdaságba is alig tudunk bekapcsolódni. Versenyképességünk alacsony volta miatt akár csak más régiókban, az itt működő nagyvállalatok beszállítóivá sokkal kisebb arányban tudunk válni , mint az lehetséges és kívánatos lenne.

Javítani kell a vállalkozóink piaci és technológiai üzleti információval való ellátását. Növelni kell a szektor számára kiírt pályázati lehetőségeket. Pályázatok kiírási elbírálási szempontjaik összeállításánál, kívánatos lenne , ha kikérnék az érdekvédelmi szervezetek, kamarák előzetes véleményét, illetve az eddigieknél még szélesebb körbe bevonnák őket az értékelésbe és az elbírálásba, különösen helyi-regionális pályázatoknál.

A versenyképesség szakmai feltételeinél az IPOSZ-nak továbbra is részt kell venni a családi mikro kis- és középvállalkozások szükségleteinek megfelelő képzési továbbképzési és mestervizsgáztatási rendszerek működtetésében és fejlesztésében. Elengedhetetlenül fontos lenne a szakképzés színvonalának emelése a képzési igények összehangolása a munkaerőpiac igényeivel. Különös figyelmet kell fordítani a szakmai utánpótlás nevelésére tanulóink gyakorlati képzésére. A fiatalok körében minden rendelkezésünkre álló eszközzel népszerűsíteni kell a szakipari és kézműves szakmákat.

Az IPOSZ-hoz hasonlóan nekem is meggyőződésem, hogy a hazai gazdaságban jelentős szerepet betöltő családi, mikro kis- és középvállalkozások nagy mértékben hozzá tudnának járulni térségünk gazdasági fejlődéséhez , ha nagyságrendjüknek megfelelő napi kapcsolat alakulhatna ki a szervezeteink és a térségben működő állami és önkormányzati szervekkel , a megye illetve , kistérségek gazdaságfejlesztésével kapcsolatban.


asta_arnold__kituntetes_014a_454_20070918140520_934.jpg