IPOSZ NAPOK - NYITOTT LAPOK - Kunszentmárton

Tisztelt Konferencia!

Az Ipartestületek és Kisvállalkozók Jász-nagykun Szolnok megyei Szövetségének ügyvezetőjeként, a Szolnok és Vidéke Ipartestület ügyvezető igazgatójaként, a Szolnoki Iparos Betéti Társaság üzletvezetője és tulajdonosaként valamint a megye ipartestületeinek, családi, mikró és kisvállalkozóinak nevében köszöntöm az IPOSZ napok- nyitott lapok elnevezésű konferencia minden kedves résztvevőjét. Engedjék, meg hogy mielőtt rátérnénk a mai rendezvényünk központi kérdésére, hogy a milyen a megyében működő vállalkozások és az ipartestületek helyzete, és a szolgáltató ipartestületeink hogyan tudnának hozzájárulni megyénk, illetve az Észak- alföldi Régió gazdasági fejlődéséhez, bemutassam néhány mondatban a szövetségünket, alkotó ipartestületeket.

Történelmi feljegyzések alapján a megyénkben működő ipartestületek jogelőd szervezetei korán felismerték az összefogásban rejlő erőt, és az ipartársulatokból már 1885-86-ban megalakították az első ipartestületeiket. Melyeket követett a megyei szinten működő érdekvédelmi szervezet is. Ez a szervezet többször, a kornak megfelelően átalakult, más néven működött, de ez a szervezet napjainkban is fenn áll, és működik. Jelenlegi szövetségünk 1990-ben alakult, mint a KIOSZ Jász-nagykun Szolnok megyei szervezetének jogutódja. Tagságunkat a következő ipartestületek és vállalkozások alkotják: Jászberény és Környéke Ipartestület, Jászárokszállási Ipartestület, Jászjákóhalmai Ipartestület, Karcagi Ipartestület, Szolnok és Vidéke Ipartestület, Kunszentmárton és Vidéke Ipartestület a Szolnoki Iparos Bt, az Autósarok 32 Bt, Nagy László egyéni vállalkozó,. Nem tagja a szövetségnek, de a megyében működő ipartestület még a Kisújszállási Ipartestület, a Törökszentmiklósi Ipartestület, a Tiszaföldvár-Martfű Ipartestület, a Mezőtúr és Túrkevei Iparosok Testülete, a Jász-nagykun Szolnok megyei Közúti Közlekedési Szolgáltatók Szövetsége. Sajnos megszűnt a Tiszafüred és Vidéke Ipartestületünk, de a volt elnöke tagja szervezetünknek. Tagszervezeteink tagságát alkotó vállalkozók döntő többsége a családi, a mikro- és a kisvállalkozások köréből kerül ki.
Ipartestületeink a tagjaiknak nyújtott főbb szolgáltatásai: - A tagok gazdasági és szakmai érdekképviselete - Adó, társadalombiztosítási, üzletviteli és közgazdasági tanácsadás - Pályázat figyelés és tanácsadás - Munkaügyi, munkabiztonsági tanácsadás - Pénzügyi, hitelezési tanácsadás- Oktatás, képzés, továbbképzés.

Az általános érdekképviseleti tevékenység során, az érdekegyeztetés különböző megyei fórumain képviseljük térségünk iparosait, többek között a Megyei Kistérségi Fejlesztési Tanácsokban, a Megyei Szakképzési Bizottságban. Amíg működött a Megyei Munkaügyi Tanácsban is, ahol a munkaadói oldal ügyvivőjeként, és az utolsó évben elnökként tevékenykedtem. Nem sikerült kapcsolatot kiépíteni a települési önkormányzatokkal Beszélő viszonyban vagyunk, állandóan kommunikálunk, de nincs egymással együttműködésünk. Sajnos éppen azokkal az önkormányzatokkal nincs, ahol a vállalkozóink tevékenykednek. Szeretnénk elérni, hogy a térségünk gazdasági fejlődésének elősegítése érdekében a megyénkben működő települési önkormányzatok, a megyei önkormányzat együttműködési megállapodásokat kössenek szövetségünkkel, illetve a területükön működő ipartestületeinkkel.
Fontos lenne, hogy tagszervezeteink közvetlenül a térségükkel kapcsolatos önkormányzati gazdasági előterjesztéseit is véleményezhessék.

Megyénkben működő vállalkozások összetétele az országos adatokkal közel megegyező. Nagyvállalatok aránya 1% körüli, a középvállalkozások is csupán alig 3-4%-ot tesznek ki. A vállalkozások túlnyomó többségét, az 1-10 főig alkalmazottat tartó kisvállalkozások alkotják. Ipartestületeink tagságának magját is ők alkotják. A foglalkoztatottak döntő többsége is ebben a körben keresi meg a kenyerét, így nagyon fontos lenne, hogy ezek a cégek megfelelő tőkeellátottság biztosítása mellett megőrizzék életkepeségüket.

A jogszabályi környezet megváltozása kapcsán a vállalkozóknak nem egy többletfeladata adódott, melyekhez gyakran jelentős költség kihatású fejlesztések végrehajtása is kapcsolódott. Azonban míg a nagyvállalatok rendelkeztek az e feladatok megoldásához szükséges tőkével és szakértelemmel, addig a családi-, mikro-és kisvállalkozások jellemzően e források és szakmai tudás nélkül, kellett szembenézniük a változásokkal.

A magas adó és járulékterhek mellett egyre nagyobb gondot okoz számunkra a fekete munka térhódítása. A pénzügyminisztérium becslései alapján a feketegazdaság aránya a magyar bruttó hazai termék közel 20%-át is elérheti. Messzemenőkig támogatjuk a feketegazdaság visszaszorítására hozott intézkedéseket, ugyanakkor azt nem tudjuk elfogadni, hogy a különböző hatóságok, a legális vállalkozóinkkal szemben sokszor drákói szigorral lesújtanak, átfogó ellenőrzéseket tartanak, míg az engedély nélküli vállalkozásokat nem ellenőrzik, nem büntetik, nem szankcionálják, jogszabályi hátér hiányára hivatkozva. Azt is nehezen értjük illetve nehezen fogadjuk el, hogy egyes településeken dolgozó vállalkozóink, iparosaink helyett, más, legtöbb esetben még csak nem is megyei vállalkozás kapja meg a munkát. Ezzel a települési önkormányzat jelentős összegeket veszít, hiszen nem ott fizeti meg a vállalkozás az iparűzési adó összegét, hanem a saját településén..

A kontárokkal illetve a fekete gazdaságban tevékenykedők ellen folytatott küzdelem mellett tagjainknak, egyre nagyobb feladatott okoz a vállalkozással összefüggő adminisztratív terhek megemelkedése. A kormány és az önkormányzatok kompetenciájába tartozik a vállalkozások működésének, törvényi szabályozásának kialakítása. Csak néhányat kiemelve ezek közül: engedélyeztetési eljárások, hatósági előírások, a kötelezően előírt EU-s szabályok, a környezetvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelemi, munkabiztonsági, fogyasztóvédelemi, egészségügyi, munkaügyi jogszabályok és előírások. Ezeknek a számtalan és sokszor áttekinthetetlen a mikró és a nagyvállalatot egykalap alá vonó előírásoknak betartása jelentősen megnehezítik a vállalkozóink életét, lekötik energiájukat, költségesek. Szükséges lenne az adott szakmák képviselőinek bevonásával (érdekvédelmi szervezetek, kamarák), főbb szakmánként áttekinteni ezen adminisztratív kötelezettségek sorát, és megszüntetni a sokszor felesleges előírásokat. A jelenleg a kormány által tervezett egységesített járulék is jelentős költségnövelést eredményez a családi és mikróvállalkozások számára. A tervezett 5, 5 % -os egységes járulék elfogadhatatlan azok számára, akiknek nincs alkalmazottjuk és nem kötelezettek a rehabilitációs, illetve innovációs járulék fizetésére. Azoknak is, akik csak egy-két alkalmazottal végzik a tevékenységüket. Ez burkolt adóemelés, és ismételten a kicsikkel fizettetnék meg, míg a nagyvállalat jól járna.

Folyamatosan felül kellene vizsgálni és egyszerűsíteni az adózással és a járulékfizetéssel kapcsolatos adminisztrációt, részben az adóbevallások, részben a kötelező adatszolgáltatások és bevallások egyszerűsítésével, számuk csökkentésével. Könnyíteni kellene a terheket a családi és mikró vállalkozások esetében. Mi lesz akkor, ha egy kistelepülésen nem lesz szolgáltató iparos. Ki fogja ott helyben megjavítani az elromlott mosógépet, porszívót, vagy ki javítja meg a cipzárt, igazítja meg a ruhát, vagy ki javítja meg a cipőt.

Egy vállalkozás fejlődéséhez elengedhetetlen a folyamatos és stabil tőkeellátottság. A tőkéhez jutás tagjaink számára nehéz, a szektornak folyósítandó hitelezések a bankok számára túl kockázatosak, nem jövedelmezők. A vállalkozások jelentős része technológiailag elavult termelő berendezésekkel, korszerűtlen eszközállománnyal rendelkezik, ami gátolja a fejlesztéseket, a beszállítói kapcsolatok kialakulását, s nehezíti az uniós előírásoknak való megfelelést. A mikróvállalkozások gazdasági súlyuknál lényegesen kisebb mértékben jutnak hitelhez, miközben a pénzintézeti tevékenységek dinamikusan bővülnek. A bankok részéről az elmúlt években érzékelhető elmozdulás mutatkozik a kisvállalkozók részéről jelentkező rövid lejáratú –egy éven belüli-hiteligények kielégítésénél. Ugyanakkor a gazdasági fejlődés szempontjából különösen fontos hosszú lejáratú beruházási-fejlesztési hitelekhez megfelelő fedezethiány miatt alig jutnak tagjaink. A versenyképesség szakmai feltételeinél az IPOSZ-nak továbbra is részt kell venni a családi mikro kis- és középvállalkozások szükségleteinek megfelelő képzési továbbképzési és mestervizsgáztatási rendszerek működtetésében és fejlesztésében. Elengedhetetlenül fontos lenne a szakképzés színvonalának emelése a képzési igények összehangolása a munkaerőpiac igényeivel. Különös figyelmet kell fordítani a szakmai utánpótlás nevelésére tanulóink gyakorlati képzésére. A fiatalok körében minden rendelkezésünkre álló eszközzel, népszerűsíteni kell a szakipari és kézműves szakmákat. Ehhez meg kell nyerni a szakképző iskolákat is.

Javítani kell a vállalkozóink piaci és technológiai üzleti információval való ellátását. Növelni kell a szektor számára kiírt pályázati lehetőségeket. Pályázatok elbírálási szempontjaik összeállításánál, kívánatos lenne, ha kikérnék az érdekvédelmi szervezetek, kamarák előzetes véleményét, illetve az eddigieknél még szélesebb körbe bevonnák őket az értékelésbe és az elbírálásba, különösen helyi-regionális pályázatoknál.

Meggyőződésem, hogy a hazai gazdaságban jelentős szerepet betöltő családi, mikro kis- és középvállalkozások nagymértékben hozzá tudnának járulni az ország, valamint térségünk gazdasági fejlődéséhez, a munkanélküliség erőteljes csökkentéséhez. Ehhez szükséges az állam erőteljes támogatása, a terhek jelentős csökkentése illetve, ha kapcsolat alakulhatna ki a szervezeteink és a térségben működő állami és önkormányzati szervekkel, munkaügyi központokkal, a megye illetve, a települések, valamint a kistérségek gazdaságfejlesztésével kapcsolatban. Összefogással, közösen sok minden elérhető.

Ehhez kérem a jelenlévők támogatását és segítségét.


Köszönöm, hogy meghallgattak.