Az IPOSZ XXI. Országos Közgyűlése

Az IPOSZ XXI. Országos Közgyűlésére készül (2009. V. 28. Budapest)

Információk a sajtó számára

Az „Első Európai Kis- és Középvállalkozói Hét – 2009.”, valamint az IPOSZ XXI. Országos Közgyűlését megelőző hét-hét regionális konferencián 245 ipartestület elnöksége minősítette a szövetség elmúlt évben végzett munkáját, összegezte a mikro-, kis- és középvállalkozások működésének gyakorlati tapasztalatait, 2009. feladatait.

Az IPOSZ-t alkotó 245 jogilag önálló ipartestület – közöttük 33 országos szakmai ipartestület -  42 ezer vállalkozása közel 200 ezer alkalmazottat és 80 ezer segítő családtagot alkalmaz, 8 ezer szakmunkástanulót képez. Az IPOSZ mintegy 200 kézműves és kisipari szakmát képvisel.

A Magyarországon működő vállalkozások több mint 97 %-át alkotó családi-, mikro-, kis- és középvállalkozás a GDP közel 50%-át állítja elő, a foglalkoztatottak legalább 65%-át alkalmazza.

Komoly figyelmeztetés, hogy a gazdasági válság kezedet óta legalább 30 ezer egyéni vállalkozás megszűnéséről szólnak a statisztikák.

Az Országos Elnökség beszámoló-tervezetében értékelte az éves munkát, összefoglalta a kisvállalkozói szektor működésével kapcsolatos problémákat, Cselekvési Programba rögzítette 2009 feladatait. Megállapította, hogy a „Szolgáltató ipartestületek a régiók gazdasági fejlesztéséért 2007-2011” c. program végrehajtása a nehéz feltételek között is eredményesen zajlik. Az IPOSZ számos jogszabály és törvény érdemi megváltoztatását, vagy azonnali visszavonását sürgette, új javaslatokkal, érvekkel segítette a jogalkotók munkáját. Az érdemi párbeszéd és az érdekegyeztetés fontosságát hangsúlyozta.

A konferencia sorozat résztvevői is megállapították, hogy a magyar kisipar a gazdaság legnagyobb vállalkozása, bajban van. A közterhek alakulása, a fizetőképes kereslet drasztikus visszaesése, a tőkehiány, a körbetartozás, az adminisztráció és sok-sok probléma „padlóra” küldheti a mikrokat. A csődhullám, műhelybezárás,  a szürke és fekete gazdaságba menekülés erősödik, bizonytalan a gazdasági környezet, hiányzik a kicsik biztonságérzete is. A makrogazdasági instabilitás, a finanszírozási nehézségek, a munkanélküliség alakulása, a korrupció, a képzett munkaerő hiánya, a nagy felháborodást kiváltó a tanulószerződéseket is érintő szakképzési megszorító csomag is kisvállalkozások működését akadályozó tényező. Kihívásokban nincs hiány. A válságot csak összefogással lehet kezelni.

A mikro-, és kisvállalkozások részvétele ma szinte minden településen a foglalkoztatásban, a termelésben és szolgáltatásban meghatározó, ezért nem mindegy az egész gazdaság szempontjából, hogy a sorsuk a jövőben hogy alakul.

A kkv-k fejlesztése gazdasági és társadalmi érdek, gazdaságélénkítésre van szükség. Az IPOSZ szerint a talpon maradásuk, a versenyképességük megőrzése és bővítése, a megfelelő szakmai képzettség megszerzése, valamint a kistérségi és regionális fejlesztésbe való bekapcsolásuk első számú tennivalónak bizonyul.

Ennek érdekében az IPOSZ folytatja a régiók gazdasági fejlesztését szolgáló 2011-ig szóló programját. Keresi a megoldási lehetőségeket. El szeretné érni, hogy a korszerű, gyors és megbízható információáramlás napi gyakorlattá váljon.

Az IPOSZ 2009. évi Cselekvési Programjának végrehajtása elősegítheti az ipartestületek és tagsága helyzetének javítását.

Budapest, 2008. V. 28.